Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-277. Törvényjavaslat, a Maros, Tisza és Duna között fekvő árterületek mentesitése érdekében teendő intézkedésekről

282 277. szám. Az állam közvetlen feladatát a mederszabályozás képezvén, a vezetésem alatt álló ministerium a Csongrád alatti átmetszéseket 1877. óta jelentékeny módon szélesítette és mélyítette, minek folytán ezen átmetszések nagyobb része, nevezetesen a 90., 95., 97. és 101. számúak a legörvendetesebb módon, a 93., 94., 99. és 100. számú átmetszések szintén, bár nem oly gyorsan képződtek, és csak a 96. számú átmetszés képződik lassan. Az átmetszések sikeresitése azonban egyedül nem képes a bajokat elhárítani. Ezen felül a folyó árvizei ellen emelt védgátak helytelen vonatozása kiigazitandó, a régi helyükön megmaradó gátszakaszok a szükséghez képest megerősítendők, valamint ezen munkálatokkal kapcsolatosan az árterületet pusztító belvizek levezetéséről is gondoskodni kell; végre, hogy az árvédelmi feladatnak megfelelhessenek, a szabályozási társulatokat czélszerúen szervezni kell. Ezen irányban legnevezetesebb intézkedés az 1881. évi LII. t.-cz. meghozatala volt. E törvény ugyanis a Körös, Tisza és Maros közti területet illetőleg a Békés városától Apátfalváig terjedő Körös-Tisza-marosi töltések építése, az ottani belvizek rendezése, társulatok szervezése iránt már intézkedik, s a törvény végrehajtásában eddig késedelem nem történt. Ép oly fontos érdekek fűződnek azonban a Szegeden alól fekvő tiszai és ezekkel kapcsolatos egyéb árterületek mentesítéséhez; és az 1881 : LII. t.-cz. folytatásaképen most ezen a Maros, Tisza és Duna közt fekvő nagyterjedelmű és gazdag árterületek mentesítése ügyében van szerencsém a jelen törvényjavaslatot bemutatni. A törvényjavaslat 1-ső §-ában fel vannak sorolva a szóban forgó nagy terület ármentesitése czéljából végrehajtandó munkák és teendő intézkedések. E §. szerint elrendeltetnék: a) A Maros és Duna közt a Tisza balpartján fekvő védtöltések egyes szakaszainak az árviz lefolyása szempontjából oly módon leendő hátrább helyezése, hogy a két parti töltéseknek egymástól legkisebb távolsága 800 méter legyen, és ezen töltéseknek megfelelő méretekkel leendő kiépítése. A Torontál megyében létező tiszai töltéseknek hátrább helyezése már 1846. óta, midőn a Tisza-szabályozás megindítása czéloztatott, tervben volt; s ha az alsó-tiszai bajokon segíteni kívánunk és a víz rendszeres lefolyását biztosítani akarjuk, okvetlenül szükséges, miszerint e védtöltéseknek egymástóli távola az egyenletes vízfolyás követelményeinek megfeleljen. E czélból mellőzni kell a hullámtéren lefolyó víztömegnek nagy szélességekből szűk töltésközökbe, s ezekből ismét nagy kiterjedésű hullámterekbe való hirtelen átmenetelét, mely átmenetek mindig a folyási sebesség csökkenését idézik elő, s ennek folytán rendetlen iszapolásokat okoznak. Hasonló bajok származnak abból, ha a védtöltésvonalak éles kanyaroknál szigorúan megtartják a mederrel az egyenközü párhuzamosságot, mert az ily kanyarok már magukban is folyási akadályokat szülnek s ily helyeken az árviztömeg gyorsabb lefolyásának előmozdítása végett szükséges a kanyar zugában a védtöltésvonalat jóval hátrább tenni, mint a minő töltéstáv a folyó egyenes szakaszán kielégítő. Ha ezen feltételeknek az alsó Tiszánál meg akarunk felelni, ott több szakaszokon a töltések hátrább helyezése elkerülhetetlen. A védtöltések vonalozásának megfelelő kiegészítése az árvizek lefolyási viszonyainak javítása folytán minden esetre jótékony hatással lesz az árvizszin emelkedésének mérséklése szempontjából is. Már az 1881. évi LII. t. ez. 9. §-ával utasitattam arra, hogy a mennyiben szükséges a Tiszamenti töltéseknek hátrább helyezésére vonatkozó intézkedseket tegyem meg. Ezen utasítás folytán a Tiszának Szeged-Titel közti szakaszán levő töltések felvételét rendeltem el, ezen felvételek és tanulmányok alapján állapíttatott meg, hogy a töltéseknek legkisebb egymástóli távola 800 méter legyen. Mindezek alapján elkészíttetem a hátrahelyezések tervezetét ;