Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.
Irományszámok - 1881-272. Törvényjavaslat, az 1881. évi XLII. törv.-czikk pótlásáról
272. szára. 261 Melléklet a 272. számú irományhoz. Indokolás, „az 1881. évi XLIL t.-czikk pótlásáról" szóló törvényjavaslathoz. A tiszavölgyi társulat központi bizottsága még a folyó év elején azon kérelemmel járult a t. képviselőházhoz, hogy az 1881: XLIL törvényczikknek a különös gazdálkodási költségek beszámítására vonatkozó intézkedései necsak a folyamatban levő földadószabályozás alapján kivetendő új földadó kivetésének idejétől kezdve, hanem már a folyó év elejétől kezdve vétessenek alkalmazásba, Mely kérelem folytán a t. képviselőháznak folyó évi márczius 18-án tartott 80. ülésében 1151. sz. alatt hozott határozatával oda lettem utasítva, hogy még a jelen ülésszak folyama alatt terjesszek elő, a kérelem tárgyát szem előtt tartva, törvényjavaslatot. A t. ház ezen határozatának kívánok megfelelni a jelen törvényjavaslat által. Az ötvenes években behozott földadóprovisorium az ország összes ártereit — csekély kivétellel — mentesittetlen állapotban találta s akkori jövedelmök és művelési águk szerint vonta azokat adó alá. A földadóprovisorium behozatala óta bármely okból foganatositott új adómunkálatoknál azonban, különösen pedig az 1875. évi VII. törvényczikkbeu elrendelt katasteri kiigazítás folyamán az időközben mentesített földterületek jobbára változott művelési águknak megfelelő magasabb adó alá vonattak, a védmüvekre fordított költségek közül azonban a most is érvényben levő' adórendszernek megfelelőleg csakis a szorosan vett fentartási költségek vétettek figyelembe, holott a védmíívekbe fektetett tőke kamatja egészen figyelmen kívül hagyatott. De e tekintetben is kiegészítette a törvényhozás a földadókatasztert az 1881: XLIL törvényczikknek azon rendelkezése által, hogy a védmú'vekbe fektetett tőkének 8%-a s a fentartási költségek hat évi átlaga képezi a külön gazdálkodási költséget, mely ott, hol az egyes birtokrészletekre nem repartir ózható, legalább az egy árterülethez tartozó egész ár mentesített területre nézve téríttetik vissza. A jövőre nézve tehát ezen irányban is a méltányosság követelményeinek megfelelőleg van a kérdés megoldva, minthogy azonban az 1881: XLIL t.-cz. határozmányai csak azon időtől kezdve vehetők foganatba, midőn az új kataszteri munkálatok alapján fog a földadó kivettetni, — kétségtelen, hogy ezen ideig az ármentesitett területek külön gazdálkodási költségei csak a fentjelzett eddigi rendszer szerint vehetők figyelembe. Nem zárkózhatom el azon indokok elől, melyeket a tiszavidéki társulatok központi bizottsága hangsúlyoz kérvényében, s jól tudom, hogy különösen az utolsó években beállott rendkivüli és gyakori csapások folytán nehéz, sok esetben válságos a tiszavölgy mentén levő társulatok helyzete, s hogy némely társulatoknál ezen csapások által nemcsak a jövedelem semmisülvén meg, hanem még újabb nagy kiadások is idéztetvén elő, ily körülmények között különösen és aránytalanul terhelővé lett reájok nézve a kirovott adó.
