Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-133. Törvényjavaslat, az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

66 133. szám. gondatlan adósnak a visszafizetés feltételeit éretten megfontolni nem engedi, kizsákmányolásában oly visszaéléseket látok, melyek ellen a polgári magánjog csak ritka esetekben ad oltalmat, melyeket közveszélyességüknél fogva a büntető törvényeknek kell sújtani. Tévednek azok, kik a szeiződési szabadságot végletekig védve, a szerződési kamatláb kérdését egyedül a kereslet és kinálat nemzetgazdasági elvére akarják visszavezetni, és ezen elvek szerint vélik megoldhatni. A legtöbb esetnél hazánkban, különösen a kisbirtokosok, iparosok és hivatalnokok körében nem lehet szó sem arról, hogy a kereslet szabályozza a pánz árát, a kinálat a kamatlábot. Egyik részről a szükség és nyomor, másik részről a pénzszomj, a bírvágy és szivtelenség határozzák meg a kamat magasságát. Ezen esetekben kell, hogy a törvényhozás oltalmazza a megszorult vagy tapasztalatlan vagy könnyelmű embert, hogy oly nehéz feltételek alá ne vettessék, melyeknek súlya alatt rövid idő alatt szükségszerűen összeroskad. A mi a magánjogi utón teendő intézkedéseket illeti, kénytelen vagyok a kötelmi jogba vágó oly határozmányokat javasolni, melyek nem közvetlenül, hanem csak közvetve szolgálhatnak az uzsora által előidézhető bajok némi, bár igen csekély részben enyhítésére; ereszben javaslom az anatocismus és ultraduplum kamatok megszüntetését, az évi kamatlábnak a kölcsönszerződésben pontos kitételét, továbbá a részegeskedés általi elszegényedés meggátlására némely magánjogi szabályoknak behozatalát. Bátor vagyok még a szenvedő váltóképesség megszorításának mellőzése iránti indokokat előterjeszteni: Eltekintve attól, hogy törvényhozásunk méltán esnék a rendszeretlenség és következetlenség vádja alá, ha most midőn alig öt esztendeje a szenvedő váltóképesség általánosításának és kiterjesztésének, azt újra megszorítani akarná. Azon korlátozást, mely némely osztályokra nézve kivételek tétele által czéloztatik, kivihetetlennek, a váltóforgalmat teljesen megbénitónak tartom, mert a hitelező a legtöbb esetben nincs azon helyzetben, hogy a váltókötelezettnek minőségét vizsgálata tárgyává tegye. A baj nem a szenvedő váltóképességnek általánosításában, hanem az uzsora-üzleteknek könnyebb elburkolhatása czéljából a váltókkal elkövetett visszaélésben keresendő. A szenvedő váltóképesség megszorítása mellett az uzsora-üzletek nem ezen, hanem más újabb és újabb fondorlatos álügyletek és szövevényes jogi álüzletek czége alatt jelentkeznének. Majdnem fölöslegesnek tartom az uzsorásoknak mindennapi és mindenki által ismert azon eljárására utalni, hogy az uzsorás az uzsorakölcsönt a birói egyezség megkötése vagy az adós tisztviselő fizetésének lefoglalása után szolgáltatja csak ki az adósnak. A szenvedő váltóképességnek korlátozása tehát a bajon nem segítene, holott annak általánosítása és kiterjesztése üdvös és jótékony intézménynek ismertetik el nemcsak a belföldön, hanem a külföldön is. Ha pedig a váltóképesség korlátozása az által czéloztatik eléretni, hogy a szenvedő váltóképesdég csak a bejegyzett kereskedőkre szorittassék : ezen eljárás épen a földbirtokos és iparos osztályokra, kiken főleg segíteni kívánunk, legveszélyesebb, és megrontó hatású volna az okból, mert ezek a pénzintézeteknél kölcsönhöz nem igen juthatnának. E mellett figyelmen kívül nem hagyható azon további körülmény sem, hogy a szenvedő váltóképesség megszorításával azokra nézve, a kik eme képességtől megfosztatnának, a baj csak növelteinek, mert ezeknek váltói a pénzintézetek által hihetőleg felmondatnának és a szenvedett korlátozás folytán azok újabbi kölcsön felvételéhez sokkal nehezebben juthatnának. A szenvedő váltóképességnek megszorítása fölöslegessé válik még azon okból is, mert az uzsoraváltókat beperesitők ellen az uzsora vétsége miatt a bűnvádi eljárás nem lesz kizárva. A midőn ezek után >az uzsoráról és a káros hitelügyletekről< szóló törvényjavaslatnak részletes indokolására áttérek : a röviden összefoglalt indokokat a következőkben terjesztem elő.