Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-133. Törvényjavaslat, az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

133. szám. 67 I. FEJEZET. Az uzsora vétségről. 1. §• Igaz ugyan, hogy a javaslat 1. §-ában a büntethető uzsorának definitiója az az előtt szokásban volt, alakilag helyes, és a büntetőjogi tankönyvekben használt meghatározásnak nem tekinthető. Ámde másrészről elvitázhatlan tény, hogy az újabbi büntető törvényhozás, a magyar büntető törvényt sem véve ki, az imént jelzett álláspontot elhagyva, a szigorú definitiók helyett a bírónak szabályokat és útmutatásokat nyújt, a melyek a várt sikert kétségtelenül csak az esetre eredményezik, ha a bíró azokat helyesen felfogva, a törvényhozás által jelzett irányban is inteutiójának megfelelőleg alkalmazza. Az újabbi időben majdnem minden büntető törvénykönyv a tényálladék törvény szerinti megállapításához megkívántató fogalmaknak szaporítása, illetve kiterjesztése által igyekezett a fenforgó szükséghez képest a bírónak a büntető törvények alkalmazásánál szabadabb mozgást engedni, s azon feltevésből indult ki, hogy a biró a törvény szellemének felfogásával magát a törvényt is ennek értelmében megfelelőbb módon fogja érvényre juttatni, a mint a biró a casuistikus meghatározásnak korlátai alól felszabadittatik. Az uzsoraesetek oly eltérő természetüknél és oly sokféle változatuknál fogva az uzsorának minden előfordulható nemét kimerítő definitiója, nem is volt adható. Azonban az uzsora fogalmának az 1. §-ban javasolt körülírása és megállapítása mellőzhető nem volt, nehogy a mindennapi életben uzsorának elnevezett kölcsönügyletek, a melyek nem uzsorás ügyletek, az uzsora vétség alapjául vétessenek. Az 1. §. szerint az uzsora vétsége csak az esetre követtetik el, ha a kölcsönszerződések kötésénél vagy meghosszabbításánál a kölcsönvevő főadós vagy a mellékadós könnyelműsége, tapasztalatlansága vagy szorultsága kizsákmányolásával nyerészkedési czélból túlzott anyagi előnyök vagy hasznok állapittatnak meg, és ha ezen kikötött, és engedett előnyök oly magas fokúak, hogy akár a főadósuak, akár a mellékadósnak vagyoni romlását előidézni, vagy legalább is elősegíteni képesek. így fenforoghat valamely concret esetben a túlságos mérvű vagyoni előnyök engedése. Ámde ezen egyedüli tény a büntethető uzsorának lényegét nem meríti ki, szükséges, hogy az 1. §-ban megállapított criteriumok közül azonkívül még az egyik vagy másik is fenforogjon. Ezen criteriumok halmazatos felállításával egyrészről az uzsorafogalom túlságos kiterjesztésének eleje vétetik, másrészről pedig elesik azon kifogás, hogy ezen büntető határozmány határozatlan és bizonytalan. Az uzsora vétségnek elkövetése a kölcsönszerződések kötésére nem volt szorítható, mert az uzsorások gyakran a szerződések kötésénél, mint a kölcsönvevőknek támogatói vagy segélyzői jelentkeznek, sőt néha a kölcsönt az adósra, és pedig épen nem uzsorás feltételek alatt csaknem erőszakolják, és csak akkor, a midőn az adós a könnyelműsége vagy tapasztalatlansága következtében felvett kölcsönt a lejáratkor kifizetni nem képes, használják fel az általuk néha mesterségesen is előidézett szorultságot, és látnak az eleve már tervszerüleg kiszámított kizsákmányoláshoz. Nem kell, hogy a túlságos mérvű vagyoni előnyöket a hitelező kösse ki magának, vagyis szabja feltételül az adósnak, elégséges, ha ezek adása az adós által igértetik, és az adós vagy kezes által nyújtott vagyoni előny a hitelező által elfogadtatik. Ezen okból használtatik ezen szó: >engedett<, és ennek czélja, hogy az uzsorás később azon kifogással ne állhasson elő, hogy ő a túlságos előnyöket nem kérte, és nem kötötte ki. 9*