Képviselőházi irományok, 1881. V. kötet • 40-116. sz.

Irományszámok - 1881-57. A közgazdasági bizottság jelentése, „a Szerbiával 1881. évi május 6-án/ápril 24-én kötött kereskedelmi szerződésről” szóló törvényjavaslat tárgyában

57. szárny 47 57* szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „a Szerbiával 1881. évi igKnr kötött kereskedelmi szerződésről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A közgazdasági bizottság tárgyalás alá vévén a Szerbiával 1881. -"*^* kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot, azt átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A kormány által előterjesztett törvényjavaslat indokolása elegendő részletességgel tárgyalja a jelen szerződés megkötésének előzményeit és történetét. Ennélfogva a. bizottság nem kívánván ismétlésekbe bocsátkozni, csak röviden constatálja, hogy a megkötött szerződésnek épen úgy politikai mint közgazdasági fontossága van. Tény, hogy a Balkán-félszigetnek politikai újjá alakulásával bekövetkezett annak szüksége, hogy a monarchia kereskedelem-politikai viszonya a szerb fejedelemséggel szintén új, határozott és biztos alapokra fektettessék. A szomszéd államoknak barátságos viszonya, azoknak egymás mellett békés fejlődése, a kereskedelmi viszonyoknak kölcsönösen kielégítő rendezésében hathatós segédeszközt talál, melyet politikai tekinteteknél fogva sem lehet kicsinyelni. De közgazdasági szempontból sem tagadható a szerződés kielégítő volta. Kereskedelmi viszonyainkban a szerb fejedelemséghez [kétféle állapot veendő tekintetbe. Az egyik állapot az, melynek jogilag léteznie kellett volna, a másik ellenben a tényleg létező állapot, mely daczára a jogi állapot alapjául szolgáló szerződéses viszonynak, a fejedelemség kereskedelmi politikája és igazgatása által az idők folyamában teremtetett. A status quo de jure abban áll, hogy az 1718. július 27-én kötött passaroviczi kereskedelmi szerződésben, az 1739-ki belgrádi békekötésben, továbbá az 1784. évi február 24-én kibocsátott és az 1783. évi június 10-én kötött orosz-török kereskedelmi szerződés folytán szükségessé vált kereskedelmi Senédben, valamint az 1791. évi augusztus 4-én kelt Szisztovói békekötésben Törökország minden részébe szóló bevitelre 3%-nyi értékvám állapíttatott meg és ezenkívül (a passaroviczi szerződés III. és IV. ez.) ugy kereskedelmünk mint hajózásunk részére biztosíttatott a teljes egyenjogúság mindazon államokkal, melyek a legnagyobb kedvezésben részesittettek.