Képviselőházi irományok, 1881. II. kötet • 37. sz.
Irományszámok - 1881-37. Törvényjavaslat a megyék háztartásáról
12 Az ezen indokoláshoz csatolt megyei költségvetések, nem csupán oly czélból állíttattak össze, hogy azok az egyes megyék részére az állampénztárból kiszolgáltatandó évi illetmények megszabásánál támpontul szolgáljanak, hanem a végből is, hogy a megyék tudomására jővén annak, hogy minő kiadások és mely összegekben vétettek számításba, ezt, háztartásuk berendezésénél tájékozásul használhassák. Mint az itt tárgyalt 1-ső §-hoz csatolt kimutatásból kitűnik, a megyék kiadásaira eddig szükségelt évi j . 4.850,000 frt — kr.nyi összeggel szemben, illetőleg Arad, Bács-Bodrog, Csanád, Csongrdd, Krassó-Szörény, Temes és Torontál megyék 267,900 forint 52 krnyi közbiztonsági kiadásainak és a két vármegye kormányzatával, illetve a megye kormányzatán felül, törvényhatósági joggal felruházva levő város kormányzatával is megbízva levő főispánok mellé közszolgálati érdekeknél fogva, részint hivatali elődeim, részint általam engedélyezett 10 főispáni titkár fizetésére fordított 8130 írtnak, összesen tehát. . 276,030 frt 52 kr. levonása után fenmaradó 4.573,969 > 48 > összeggel szemben a megyék háztartása jelen törvényjavaslat szerint az állampénztárból évenként • . 4.995,000 forintot, tehát az eddiginél 421,030 frt 52 kr.ral nagyobb kiadást veend igénybe, mely költségemelés, tekintve az ország pénzügyi viszonyait, kétségtelenül nagy áldozattal jár; de ha tekintetbe vétetik az, hogy csakis ilyetén javadalmazások mellett biztositható a megyékben a jó és rendes közigazgatás, s hogy ennélfogva ezen javadalmazásokat az államkormányzat életbevágó érdekeinek koczkáztatása nélkül lejebb szállítani nem lehet: ettől az áldozattól visszariadni nem szabad. A törvényjavaslat 3-ik §-ában foglalt rendelkezésnek az a czélja, hogy a megyék tulajdonát képező mindazon 'alapok és ingatlanok jövedelmei, melyek rendeltetésüknél fogva közigazgatási czélokra vannak hivatva, ideértve a gyámpénz-tartalékalapnak e czélra felhasználható jövedelmét is, ezen rendeltetésükre fordíttassanak; a számadási téritményeket illetőleg azon oknál fogva tartottam kívánatosnak, a törvényjavaslatban külön kifejezést adni, nehogy ezen közel 200,000 forintot képviselő tetemes összeg rendeltetése iránt kételyek merüljenek fel. A törvényjavaslat 9. és 13. §§-aiban tervezett azon rendelkezések indokolását, —melyek szerint a törvényhatóságok közigazgatási, közlekedési, közgazdászati és közművelődési czélokra 3% s ezenfelül még 2% megyei pótadót is vehetnek igénybe, az általános indokolásban emliett elvi szempontokon kivül, következőkben foglalom össze: A törvényjavaslat 1-ső §-a szerint megszabott javadalmazás mellett, a megyék rendelkezésére állandnak mindazon módok és eszközök, melyek az önkormányzat által, valamint az állami közigazgatás közvetítése által igényelt teendők kellő ellátására elkerülhetlenül szükségesek ; a megyék tehát ezen javadalmazás korlátai között, megyei pótadó igénybevétele nélkül is, a közigazgatás rendes menetéért felelősséggel fognak tartozni. Ha azonban egyik vagy másik megye, melynek közgazdászati viszonyai ezt megengedik, közigazgatási, közlekedési, közgazdasági és közművelődési, tehát oly czélok érdekében, melyeknek ápolására hivatva van, a fentemiitett javadalmazás korlátain túl terjeszkedni, illetőleg e végből megyei pótadót kivetni kivan, sem az önkormányzat elveivel, sem pedig az eddigi törvények szellemével szemben nem vélem indokolhatónak azt, hogy azok az államgazdászat érdékei által igényelt korlátok közt érvényesítendő ebbeli szándékukban feltétlenül akadályoztassanak. Ezen meggyőződésem nyert kifejezést a törvényjavaslat 9..és 13. §§-aiban foglalt azon intézkedésekben, melyek szerint a megyék felhatalmaztatnak arra, hogy közigazgatási, közle-
