Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-10. Törvényjavaslat, a királyi Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról

10. szára. 85 érvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetik, a képviseló'tábla intézkedik. Az 1874: XXXIII. törvényezikk tüzetesen intézkedik a választási visszaélések megbüntetéséről, de a választás megsemmisítésének eseteiről nem szól s csak mellesleg érinti a 92. §. a választás megsemmisítését, mint súlyosító körülményt a büntetés kiszabásánál, ha a választás vezetésére hivatott közegek törvényellenes cselekményt vagy mulasztást követnek el. A Házszabályok 52. §-a megadja a jogot a bíráló bizottságnak, hogy a tárgyalás fejleményeihez képest a választást igazolhassa vagy megsemmisíthesse, de arról nem intézkedik, hogy a választás mely esetekben semmisítendő meg. Az anyagi szabályok e hiánya indokolható volt még a Ház plénuma intézkedett az igazolási ügyekben, menthető ma is, midőn e jogot a Ház biráló bizottságai gyakorolják. Mindkettő politikai testület, mely határozatainak elemeit a politikai és opportunitási szempontokban keresheti és találhatja fel. De a Curia nem potitikai testület s mint rendes szakbiroság nem nélkülözheti az anyagi szabályok útmutatását, mely nélkül igazságot nem szolgáltathat. Ez és azon körülmény, hogy a választóknak és a képviselőjelölteknek tudniok kell azt

) hogy a megejtendő választás mely esetekben igazoltatik & mely esetekben semmisittetik meg, ellengedhetlenül követeli a 9. §-ban taxatíve felsorolt anyagi szabályok megalkotását. A kérdés csak az, vájjon helyesen állittatíak-e fel, és helyesen szövegeztettek-e a megsemmisités esetei? E kérdésre a t. Képviselőház bölcsessége adhatja meg az illetékes feleletet. A javaslat elvi álláspontja az: hogy, ha maga a képviselő vagy az ő közvetlen megbízásából valaki a corruptio eszközeit használta, a választás, tekintet nélkül a corruptio eredményére, mindenesetre megsemmisítendő. A törvénysértés egyéb esetei a javaslat 9. §-a szerint a választás megsemmisítését csak akkor vonják magok után, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a törvényellenes cselekmény vagy mulasztás által a választás* valószínű eredménye tényleg alteráltatott s a felmerült visszaélések közbejötte nélkül más jelölt nyerhetett volna többséget. A megsemmisités e megszorítása azért szükséges, mert másként a különben törvényesen megejtett választás is, egyesek vagy egyes párttöredékek fogásainak eshetnék áldozatul. A 18. §. arról intézkedik, hogy az ügyiratok a tárgyalás befejezése után az illetékes hatósághoz átteendők, ha a tanács azon meggyőződésre jutott, hogy a választás alkalmából, valamely büntetendő cselekmény vagy mulasztás követtetett el. Ezen intézkedés tüzetes indokolást nem igényel. Nem lehet, nem szabad a büntető igazságszolgáltatás szabad lefolyását gátolni, ha egyszer a törvény által tiltott valamely cselekmény vagy mulasztás az elévülési határidőn belől bíróilag constatálva lett. Ilyen elnézés zavarná a fogalmakat, megrendítené a törvény uralmát s meghiúsítaná a törvényhozásnak a választási visszaélések kiirtására irányzott üdvös törekvéseit. A 19. §. folyománya azon elvi álláspontnak, melyet a javaslat az 1874: XXXIII. t. ez. 89. §-a alapján elfoglalt, t. i. hogy a kir. Curia intézkedési joga csak azon vitás kérdések bírói eldöntésére szorítkozzék, a melyeket a' képviselőház elnöke, a Házszabályok értelmében a kir. Curiához áttesz. A kir. Curiának mint rendes bíróságnak nem lehet más feladata, mint Ítélni a hozzá utasított vitás ügyekben. Nincs tehát arra semmi szükség, hogy a képviselőház a Curiára ruházza mindazon jogot, melyet eddig az igazolás terén, a Ház szabályai értelmében gyakorolt; sőt a Ház tekintélye s azon körülmény, hogy az igazolási eljárás előzményei az idők és viszonyok különböző alakulásai között különböző megoldást követelnek, arra utalja a törvényhozást, hogy a kérvények alakszerűségének megbirálása iránt, valamint azok benyújtásáról, felszereléséről, kellékeiről, esetleges visszavételüknek feltételeiről s a birói eldöntést igénylő ügyek áttételének módjáról, maga a képviselőház intézkedjék , időről-időre megalkotott vagy módosított HázszabályaibanAz idézett 19. §. a képviselőháznak ezen továbbra is fentartandó jogáról szól, miből