Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-34. Törvényjavaslat, Abauj és Torna megyék egyesitéséről

34. szám. 379 Ezen megyében az 1876. évi XXXIII. törvényczikk 17., 20. és 117. §-ban elrendelt módon új központi választmány alakítandó, melynek megbizása az idézett törvény alapján alkotott központi választmányok megbízásával szűnik meg. Addig pedig, mig ezen központi választmány megalakul, Abauj és Torna megyék jelenlegi központi választmányai együttesen folytatják működésüket. Az 1848: V. törvényczikk 5. §-ának és az 1874: XXXIII. törvényczikknek, jelen törvénynyel ellenkező határozatai hatályon kivül helyeztetnek. 6. §. Ezen törvény életbeléptetése idejének meghatározása és annak végrehajtása a belügyministerre bizatik. Budapest, 1881. október hó 22-én. beadja: Tisza Kálmán s. k., » m. kir. heliigyminüter. Melléklet az 34. számú irományhoz. Indokolás. Abauj és Torna megyék egyesítéséről szóló törvényjavaslathoz. Torna meg. ének kiterjedése 618.04• kilométer, lakosainak száma 23,176 lélek, államadója pedig az 1880. évi kivetés szerint 94,600 frtot tesz ki. Ezen megye közigazgatási, árva- s gyámhatósági kiadásainak fedezésére, a legszigorúbb takarékossággal megállapított 1881. évi költségvetés szerint 19,637 frt igényeltetett. A szigorú takarékosság határai között ugyan, de mégis a jó és gyors közszolgálat érdekében, a minden irányban fokozottabb igények szem előtt tartása mellett, általam megállapított azon alapköltségvetés szerint pedig, mely a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslathoz csatolt kimutatásban foglaltatik, Torna megye administratiója 28,050 forintot igényelne. Ha már most ezen, a közigazgatási- árva- s gyámhatósági kiadásokra szükségelt összeg a Torna megye által fizetett egyenes államadó összegével arányba hozatik, kiderül, hogy miután ezen megyében minden adó - forint után 2965 kr. esnék a közigazgatási költségek fedezésére, Torna megye e czítnen Összes államadójának közel egy harmadát igényelné. Tekintettel a közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségek és az ezen megye által fizetett államadó közti arányra, illetve a kirivó nagy aránytalanságra, az állampénztár érdeke követeli, hogy ezen megye mint önálló törvényhatóság továbbra ne tartassák fenn. Ezen, az általános adóképesség és az önálló megye közigazgatási költségeire szükségelt nagy összeg közötti kedvezőtlen arányon kivül Torna megyének, mint önálló törvényhatóságnak megszüntetését, illetve más megyével leendő egyesítését indokolja még a megye területének és népességének csekély volta is, mely más megyékhez viszonyítva, nem is a nagyobb és népesebb, de csak a középterjedelmű és népességű egy-egy szolgabírói járás területe s népes48*