Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-34. Törvényjavaslat, Abauj és Torna megyék egyesitéséről

380 34. szám. ségének felelvén meg: — egy ily kis terület érdekében, a legnagyobb megye kormányzatára igényelt központi közegek számát csak kis mérvben nélkülözhető törvényhatósági jelleget, az állam mostoha pénzügyi helyzetében, továbbra is fentartani, sem a közszolgálat, sem a közbiztonság érdekei nem követelik. Mihez képest Torna megyének, mint önálló törvényhatóságnak megszüntetését és, miután Torna megyét ugy topographiai fekvése, mint közlekedési vonalai és forgalmi, valamint társadalmi érdekei is Abauj megyéhez vonják, ezen utóbb nevezett megyével leendő egyesítését javaslatba hozni indíttatva éreztem magamat. Azon körülmény pedig, hogy ezen két megyének törvénykezési, honvédelmi, pénz- és tanügyi beosztás tekintetében már évek őta fennálló egyesítése, ugy a közszolgálat, mint a nagy közönség érdekeire nézve kedvezőnek bizonyult, biztosítékul szolgál arra nézve, hogy Torna megyének Abauj megyével leendő egyesítése a tulajdonképeni megyei administratióra is jó hatással leend. Az állampénztár, illetve az adózó polgárok érdeke ezen egyesítésnél az által nyer kellő méltatást, hogy míg egyrészről a központi administratió költségei, az egyesült megyei központi személyzetének csekély mérvre szorítható szaporításából eredő költségek kivételével — csaknem egészen megkíméltetnének, másrészről a tornamegyei két szolgabírói járás egy járássá apasztatván, még a járási költségeknél is lényeges megtakarítások tehetők, ugy, hogy Torna megye eddigi nagy közigazgatási költségei jóformán csak egy szolgabírói járás tetemesen csekélyebb költségeire lesznek leszállíthatok. A két szolgabírói járásnak egy járássá egyesítését pedig a helyrajzi fekvés és a népesség csekély számán felül indokolja még azon körülmény is, hogy, miután Torna megye mostani egész területe csak egy járásbíróságot képez, a törvénykezési és közigazgatási beosztás közötti összhang ekként elérhető leszen. Kassa szabad kir. városnak az egyesült megye székkelyéül lett kitűzését, ezen városnak ugy történeti múltja, mint mostani mind Abauj — mind pedig Torna megyére nézve, minden tekintetben emporialis helyzete indokolja. A törvényjavaslatnak a megye bizottság megalakítására (2. §.) az eddigi tisztviselőkké^ való elbánásra nézve (3. §.), és a törvényhatóságok vagyonára vonatkozólag (4. §.) az 1876: XXXíIí. törvényczikkben foglalt alapelvek, valamint az 1880. LV. törvényczikknek a a végrehajtás alkalmával is helyeseknek bizonyult rendelkezései szolgálván zsinórmértékül, ezek bővebb indokolást nem igényelnek. Az országgyűlési képviselőválasztás és azzal kapcsolatos intézkedések tekintetében az 5. §-ban foglalt rendelkezések az 1877: X. törvényczikknek a gyakorlati szükséghez képest alkalmazott analógiáján alapulván, szintén nem igényelnek bővebb indokolást. Mindezeknél fogva van szerencsém ezen törvényjavaslatot törvényszerű tárgyalás és elfogadás végett a tisztelt képviselőház figyelmébe ajánlani. Budapest, 1881. október hó 22-én. Tisza Kálmán s. k., mint belügyminirter.