Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában
144 11. szám. Kiemeli az igazságügyministerium, hogy az ügyvédségtől való felfüggesztést — mint fegyelmi fenyítéket — nem véli fentartandónak, mert az igen alkalmas arra, hogy az ügyvédnek állását úgy erkölcsileg, mint anyagilag tönkre tegye, vagy ót visszaélésekre csábítsa. A felfüggesztés — terjedjen az bár csak néhány hónapra — határos az ügyvédség elvesztésével, és az ügyvédnek a felfüggesztési idő elteltével pályáját majdnem újból kell kezdeni. Minthogy pedig az időre szóló fenyítékeknek épen nem lehet czélja az ügyvédnek erkölcsi és anyagi tönkretétele: a fenyíték ezen nemét a ministerium mellőzte és helyébe az eddiginél nagyobb összegű pénzbírságot vett fel. Miután ™az ügyvédjelöltek a jelen törvényjavaslat szerint, az ügyvédi kamarákhoz szorosabb kapocscsal füzettek, azoknak fegyelmi eseteit is tüzetesen részletezni kellett. 114., 115., 116., 117. §§. Az 1874: XXXIV. t. ez. 66. §-a szerint az azon törvény 44., 46. és 48. §§-aiban meghatározott visszaélések esetében az eljárás azon első folyamodású kir. törvényszék hatáskörébe tartozik, a melynek kerületében az ügyvéd lakhelye van. Ezen illetőségi kört az igazságügyministerium a 114. és 115. §§-ban továbbra is fenntartotta. Nem ismerheti el az igazságügyministerium az idézett törvény ezen intézkedése következtében kifejlett azon nézet alaposságát, mintha az 1874: XXXIV. t. ez. idézett, — illetve a jelen javaslat 77., 79.és 80. §§-ban emiitett visszaélések kizárólag ügyvédi szempont alá esnének, és azért az ügyvédi fegyelmi biróság hatósága alá volnának utalandók ; mert az ügyvédre bizott iratok, vagy az általa behajtott pénz és értéktárgyak ki nem adása, és a részére adott előlegnek fel nem számolása főképen magánjogi szempontból ítélendő meg; és mert ily panaszokra nézve az eljárásnak csak azon bírósághoz kell tartoznia, a mely a bírósági szervezeti törvények sarkalatos elvénél fogva arra hivatott. Minthogy azonban ily természetű panaszok gyakran fegyelmi panaszokkal összekötvék és a panasz egyik részének a másik elintézéséig szünetelni kell, a gyorsabb eljárhatás érdekében a 117-ik §-ban a panaszló szabadságára bizta az igazságügyministerium, ily esetekben az iratoknak vagy a pénznek visszatartására vonatkozó panaszt a fegyelmi bíróságnál is megtehetni. (116. §.) A törvény végrehajtásából folyik az igazságügyministernek arra felhatalmazása, hogy ily panaszokra nézve a polgári biróság által követendő eljárásnak részleteit rendeletileg szabályozza. A 118—165. §§-ban javasolt intézkedések az ügyvédi fegyelmi bírósági szervezetre csak annyiban tartalmaznak az 1874: XXXIV. t.-cz.-töl eltérő intézkedéseket: hogy a 118. §. szerint a kamaráknál a fegyelmi hatóság gyakorlása nem a választmányra bizatik, de külön fegyelmi biróság állíttatik fel, és hogy a 121. §. szerint a legfőbb ítélőszék — mint másodfokú ügyvédi fegyelmi bírósághoz — a helyettes elnököt és a rendes, valamint a póttagokat az igazságügyminister azon legfőbb biróság tanács elnökei és birái sorából rendeli ki. Ezen intézkedéseknek indoka egyrészről az, hogy az ügyvédi kamarai választmány túlterhelve ne legyen, de a teher megosztatván, ugy a választmány, mint az első fokú fegyelmi biróság feladatának alaposabban és gyorsabban megfelelhessen; másrészről pedig az, hogy a fegyelmi bíróságoknak, az arra hivatott bíróságok tagjaiból, sorshúzás által való alakítása (1871: VIII. t. ez.) az eddigi tapasztalatok szerint épen nem bizonyult czélszerűnek.
