Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szára. 143 104. %. Az, hogy a zugirász a fél ellenében kikötött vagy igényelt jutalomdíját per utján nem érvényesítheti és hogy a már átvett díjt a fél kérelmére visszaadni köteles, természetes következménye a tiltott cselekménynek, 105. §. Az 1874 : XXXIV. t. ez. egyik hiánya pótoltatik. 106. §. Az ügyvédi kar tekintélyének emelése és anyagi forrásának biztosítása, de általában maga az ügyvédi intézmény természete is múlhatlanul megkívánja: hogy az állami főfelügyelet minden irányban törvényileg biztosittassék. Ez irányban már az 1874 : XXXIV. t. ez. 64. §-a is intézkedett: minthogy azonban ezen intézkedés igen általános és gyakran oly felszólalások tétettek, a melyekkel az állam hatalmi jogának fogalmából következő jogosultság vonatott kétségbe: szükséges volt a föfelügyeleti jogot a 106. és egyéb szakaszokban is részletesebben meghatározni, hogy igy egyes jogosulatlan felszólalásoknak is eleje vétessék és hogy a közönség megnyugtatva legyen arra nézve, miszerint az ügyvédi intézményre — az ügyvédi kar önkormányzati jogának sérelme nélkül — az állami hatalom a felügyeletet minden irányban gyakorolja. 107. §. Minden hivatal- és foglalkozás az előnyök mellett, a terheken kívül, felelősséggel is jár, a mi alól az ügyvédek sem menthetők fel, a mit egyébiránt már az 1874 : XXXIV. t. ez. 71. §-a is meghatározott. 108. §. Épen nem volna méltányos, és az igazságszolgáltatás érdekében czélszerü sem, ha az ügyvéd visszaéléseért, a fél vagy a hatóság akaratától függöleg vonathatnék felelősségre; mert ezen jog esetleg visszaélésekre használtathatnék fel, ennélfogva az 1874: XXXIV. t.-cz. 102. §-ának azon intézkedését, hogy bűntett esetét kivéve, a fegyelmi vétség büntethetősége a cselekvés vagy mulasztás elkövetésétől kezdve bizonyos idő alatt elévül, ezen javaslat is fentartotta, az elévülési időt azonban 2-ről 3 évre emelte, tekintettel azon körülményekre, hogy két év alatt az ügy folyamatban léte miatt a fél a mulasztás vagy cselekvés tudomására gyakran nem is jöhet. 109—110. §. Mig egyrészről ezen javaslatban az ügyvédek jogai az 1874: XXXIV. t.-cz.-ben meghatározottaknál sokkal szélesebb alapokra fektettettek, ugy másrészről ugyancsak az ügyvédi kar érdekéből szükségesnek vélte az igazságügyministerium a fegyelmi esetek minősítésére és a fegyelmi fenyítékekre nézve is az eddigieknél részletesebb és szigorúbb intézkedéseket tenni, s az idézett törvényezikknek, az ügyvédjelölteket illetőleg hiányait pótolni. Minél szigorúbb valamely visszaélésnek a fenyítéke, minél fegyelmezettebb valamely kar vagy testület, és minél könnyebben zárhatja ki a kebeléből azon tagját, a mely hivatásának vagy a társulat igényeinek meg nem felel, annál nagyobb azon karnak vagy testületnek tekintélye, és annál inkább biztosítottak érdekei. 111. §. Az ügyvédi kar érdeke vezérelte az igazságügyministeriumot akkor is, midőn a fegyelmi esetek fenyítékeire nézve az idézett törvényezikk 70. §.-ában foglaltaknál szigorúbb intézkedéseket javasolt.