Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

140 11. szám. kötve, a melyet az ügyvédnek kell előlegezni, a mire az ügyvéd a hanyag féllel szemben méltányosan nem kötelezhető. A 79. §-ban az ügyvéd jogutódai felmentvék az ügyvédnek adott előlegről teendő számadás alól, ha a megbízó vagy annak jogutódai a hozzájuk intézett értesitvény kézhez vétele után tőlük 3 év aiatt számadástételt nem követelnek. Nem csak nem jogos, de méltányos sem volna, ha az ügyvéd jogutódaitól a hagyaték rendezhetésére a lehetőség megvonatnék. (81. §.) Az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-ának általános intézkedésével szemben szabályozni kellelt részletesen az eljárást, a mely az ügyvéd által felszámított költségeknek stb. a fél által el nem fogadása esetében, azoknak megállapítása czéljából követendő és meg kellett jelölni azon bíróságot is, a mely előtt a bűnügyek vitele folytán felmerült ügyvédi követelések érvényesitendők. Ugyanezen §-ban a 80. §. intézkedéseinek folytatásakép meg kellett határozni azon módozatokat is, a melyek mellett az ügyvéd megítélt követelésére nézve, a letétbe helyezett pénzből vagy értéktárgyakból kielégítést szerezhet. A 82. és 83. §§-ban ugyanazon elvek foglaltatnak, — részben szélesebb alapokra fektetve, mint az 1874: XXXIV. törv. czikkben. A vagyontalan felek képviseletére nézve a 84. §-ban csak annyiban van ujabb intézkedés, hogy egyes bűnügyekben teljesített védelemért, az ügyvéd esetleg az államtól tiszteletdíjt nyerhet. A 85. §-ban már újabb intézkedések foglaltatnak, a melyek részint a fennálló egyéb törvényekben gyökereznek, részint a dolog természetéből folynak. Az 1. pontban az ügyvédnek hozzátartozói az 1878: V. törv. czikk 78. §-a alapján lettek felsorolva. Természetes és ügyvédi szempontból méltányos is az, hogy az ügyvéd a vagyontalan fél érdekében ne legyen kénytelen az ügyet az esetben is megindítani, vagy vinni, ha a tényállás megismeréséből azt látja, hogy az sikerrel épen nem szorgalmazható (6 pont). Egyébiránt ezen intézkedés mellett is lehetőleg gondoskodva van, a netaláni visszaélések megakadályozásáról; mert az ügyvédnek a 6. pont alapján tett előterjesztése felett a választmány lesz hivatva határozni. (86. §.) Indokolt ezen intézkedés még azért is: mert a bíróság vagy egyéb hatóság, midőn a fél igazolt szegénysége alapján hozzá valamely ügy megindítása czéljából a bélyegmentesség megadása, és a képviselő ügyvédnek hivatalból kirendelése végett folyamodik, fennálló törvényeinknél fogva nem bocsátkozhatik annak bírálatába: vájjon az ügy, az azt szorgalmazó félre nézve sikerrel lesz-e megoldható, de ha a szegénységet igazoltnak látja, a bélyegmentességet megadja, és az illető ügyvédi kamarát a képviselő kirendelése végett felszólítja. Teljesen hiában való volna tehát azon fáradság, melybe az ügynek vitele kerülne, a melyről az ügyvéd a tényállás megismerése után, a sikertelen szorgalmazást látja, sőt ily eljárás részben a konok perlekedés színezetével is bírna. A bűnügyekben teljesített védelem az állam érdekében tétetik; igazságos és méltányos tehát, hogy az ügyvéd, ha a védelemben részesített fél vagyonnal nem bír, fáradozásáért az államkincstárból nyerje jutalmát. A 88. §-ban tüzetesebben vannak meghatározva azon hatóságok, a melyek az ügyvédet a tisztelet vagy illem megsértése következtében pénzbirsággal fenyíthetik; minthogy az 1874: XXXIV. törv. czikk 67-ik §-ának intézkedése e részben félreértésekre is nyújthat alkalmat és épen nem határozott. A