Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szám. 137 69. §• Az 1874: XXXIV. t. ez. 73-ik §-ában megadta már a jogot a választmánynak, hogy a kamara tagjait mginthesse. E jogot fentartandónak véli az igazságügyministerium; de nem oly tág körben, mint az idézett czikkben meghatározva volt; mert az visszaéléseknek képezhetné alapját. A fennálló törvény szerint bármily fegyelmi ügy ez útra volt terelhető, a nélkül, hogy az ellen jogorvoslat lett volna. A javaslat szerint ez módosul; mert habár a fegyelmi ügy ezúttal is befejezhető lesz megintessél, de azt, mint a 118. stb. §§-ban intézkedés van téve, a fegyelmi bíróság határozatának kell megelőzni, a mely ellen felebbezéssel élhetni. Lehetőleg kerülendő az: hogy ugyanazon egyén felett két hatóság gyakorolja bármily fokban a fegyelmi hatóságot, ez okból javasolja az igazságügyministerium, hogy azon ügyvédjelölteket, a kik a joggyakorlat alatt bíróságnál vagy közjegyzőnél vannak, a választmány ne inthesse meg. 60. §. Az 1874: XXXIV. t. ez. intézkedéseiben a kamarai elnök hatásköre igen szűk korlátok közzé szoríttatott. Ezen, a törvény hatályba lépte után csakhamar érezhető hiányon a kamarák ügyrendje sem segíthetett, miután az anyagi részt illetőleg, az a törvény intézkedésein túl nem terjeszkedhetett; ez okból és az ügy előnyére szükségesnek tartotta az igazságügyministerium a 60. §-ban felvett intézkedéseket javasolni. A 61—63. §%~ok részletesen a kamarai többi tisztviselők feladatára és hatáskörére nézve intézkednek. 64.%. Az 1874: XXXIV. t. ez. az ügyvédség gyakorlásával összeférhetlen eseteket egész átalánosságban határozván meg, folytonosan felmerült a judicaturának szüksége. Nehogy újabbi kérdések merüljenek fel és bocsátassanak az ügyvédi fegyelmi bíróság, illetve a legfőbb ítélőszék ítélete alá arra nézve: mily állás vagy foglalkozás összeegyeztethetlen az ügyvédség gyakorlatával ? szükségesnek tartotta az igazságügyministerium e tekintetben is részletes intézkedést tenni. A felsorolt eseteknek az ügyvédséggel összeférhetlensége magából az ügyvédnek állásából s hivatásából folyik. A 66—71. %%-ban felvett és az 1874 : XXXIV. t. cz.-ben foglaltaknál részletesebb intézkedések ugyanazon elvekre alapitvák, melyek az idézett t. ez. illető §§-ban foglaltatnak és csak azt emeli ki az igazságügyministerium, hogy a 69. §-ban azért tervezi azt, hogy a kamara lajstromába felvett ügyvéd az esküt (fogadalmat) az illető kamara választmánya előtt tegye, mert az ügyvédnek hatósága a kamara és nem az ügyvédvizsgáló bizottság; az ügyvédi esküt (fogadalmat) pedig csakis illető hatósága előtt teheti az ügyvéd. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. I. KÖTET. is