Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

136 11. szám. sággal nem birnak, de az elnökkel együtt legkevesebb 7 választmányi tagra javasolja bizni ezen teendőt. (43. §.) Hogy a kamarai ügyrend és a segélyalapnak kezelési szabályzata az igazságügy ministerium jóváhagyása előtt életbe ne lépjen, és hogy a közgyűlésnek azon határozatai, a melyeknek foganatosítását az igazságügyministerium feltételektől teszi függővé, vagy a melyeknek foganatosítását megtiltja, végre ne hajtathassanak, az, az államhatalom követelményeinek folyománya. (45. §.) A vagyontalan fél részére a biróság vagy közigazgatási hatóság felhívására, a pártfogó ügyvéd minden esetben kirendelendő a választmány által; mert azon hatóságok határozatait a választmány felül nem vizsgálhatja; de másrészt, ha a vagyontalan félnek a kirendelt ügyvéd személye ellen, vagy a kirendeltnek a kirendelés ellen van kifogása: e tekintetben az intézkedést csakis a választmányra lehet bizni, és pedig úgy a vagyontalan félnek, valamint az ügynek és ügyvédnek érdekében oly hatáskörrel, hogy hozott határozatai végérvényesek legyenek. (46. §.) Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 37. §-a igen átalánosságban és részben hiányosan intézkedett azon esetekről, a melyekben az ügyvéd iratainak és értékeinek biztosítása, valamint az illető kamarai tag halaszthatlan ügyvédi teendőinek teljesítése képezi a kérdés tárgyát. A törvénynek ezen hiánya folytán a kamaráknál és a bíróságoknál különböző gyakorlat fejlődött ki a nélkül, hogy ily kérdések kielégítő megoldást nyertek volna, és több esetben a törvény hiánya, valamint a kifejtett gyakorlat helytelen iránya teljesen czélttévesztett intézkedésnek és hátrányos késedelemnek lett alapja. Ez okokból a 46. §-ban világosan meghatározni javasolja az igazságügyministerium azon eseteket, a melyekben feltétlenül, és a 47. §-ban azokat, a melyekben feltételesen a választmány által gondnok rendelendő, illetve-az ügyvédi iratok és értékek biztosítása végett intézkedés teendő. A 48. §-ban azon intézkedések javasoltatnak, a melyek nélkül a kamara választmánya nem jöhetne azon helyzetbe, hogy kötelességét teljesítse. (49. §.) Fennálló hatósági szervezetünknél fogva az ügyvédi iratoknak és értékeknek, a gondnok közbenjöttével leltározását és szükség esetén biztosítását csakis a bíróságokra lehet bizni. (50. §.) Az ügyvédi iratoknak és értékeknek ideiglenes biztosítását szükség esetében, azon okból véli az igazságügyministerium az illető községi elöljáróságra bizhatni, mert a minden esetre hason becscsel biró árvavagyon biztosítását is a községi elöljáróság teljesiti. (1877: XX. t.-cz.) Az 51—56. %%-ban részletekben határoztatik meg a kamara választmányának eljárása, a melyet a gondnok kirendelésénél követ, továbbá felsoroltatnak az esetek, a melyekben az ügyvédnek a gondnokságot elfogadni nem szabad, illetve a melyekben azt elfogadni nem tartozik, továbbá megállapíttatik a megkeresett biróság és a gondnok eljárása, és végül intézkedés tétetik arra nézve, hogy az ügyvédet illető iratok csupán félévig őrzendők meg, és a feleket illetők, ha idejekorán át nem vétetnek, az ügyvédre nézve illetékes törvényszéknél helyezendök el, a hol 3 évig kezelendők. Áz 58. %-ban a gondnok részére biztosított ama jog, hogy költségeit a gondnokolt ügyvéd vagyona terhére felszámithatja, indokolt azért, mert a gondnokul kirendelt ügyvéd teendője nem vehető oly tehernek, a mely az önkormányzati joggal feltétlenül jár, és mert ez okból nem volna méltányos az ügyvédet arra kötelezni, hogy a gondnoki teendőkkel járó költségeket viselje.