Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában
11. szám. 129 Melléklet a 11. számú irományhoz. Indokolás. Hét éven át szerzett tapasztalat azon meggyőződést eredményezte, hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. a kitűzött czél elérésére nem vezethet. Az idézett t.-cz. alapelveit az igazságügyministerium ezúttal sem véli ugyan megváltoztatandóknak ; de azon meggyőződésben él, hogy a jelen javaslat által tervezett intézkedések meg fogják adni a kellő eszközt arra: a) hogy az ügyvédi kar tekintélye emeltessék s megszilárdittassék; és b) hogy az ügyvédi kar anyagi helyzete javittassék. Az ügyvédi kamarák részéről nyilvánuló azon törekvést, hogy az ügyvédi kar az államhatalomtól oly mértékben függetlenittessék, miszerint annak belügyeibe, továbbá >tisztán közérdekű fegyelmi ügyeibe, és az egyes ügyvédeket, valamint az azoknak jogsegélyét igénybe vett feleket az ügyvédkedésből folyólag érdeklő ügyekbe a kormánynak épen semmi befolyás se biztosíttassák <, az igazságügyministerium már azért sem pártolhatja, mert az ügyvédi kar tekintélyének alapját, az ügyvédi kar anyagi helyzete javításának magvát, azon karnak belértékében, és nem azon kiváltságos helyzetében véli feltalálhatónak, a melyet az ügyvédi kamarák az állammal, a bíróságokkal, és a felekkel szemben elérni óhajtanak; azon belérték pedig a kiváltságos helyzet nélkül is teljesen megszerezhető. Azon föfelügyeleti jog, a melyet az ügyvédi kamarák a kormány részére az emiitett törekvés mellett szintén biztositani akarnának, ha meg is adná a kormánynak az eszközt arra nézve, hogy az államhatalom, kizárólag állami czélokból gyakoroltathassák, épen nem adna rendelkezésére oly eszközt, a melylyel a kormány az ügyvédi kamaráknak belügyeibe, vagy az egyes ügyvédek ellen indított fegyelmi ügyekbe beavatkozhatnék, és a melylyel az ügyvédek jogsegélyét vagy közbenjárását igénybe vett felek jogainak megvédése az ügyvédi intézménynyel szemben biztosíttatnék. Az államhatalomnak pedig nemcsak az állam, de a magán felek czéljainak és érdekeinek elérésére — illetve megvédésére is kell eszközökkel rendelkezni. És jelelhetne-e ki az államhatalom a magánfél részére oly eszközt, vagy oly közeget, a mely a magánfélnek czéljával s érdekével vitában álló ügyvédségi érdektől független volna az esetben, ha a kormány elősegítve az ügyvédi kamaráknak törekvését oly javaslatot terjesztene a törvényhozás elé, a melyben az terveztetnék: a) hogy az ügyvédi karnak közérdekű színezettel is biró belügyeibe; és b) az ügyvédek fegyelmi ügyeinek vitelébe, a melyek egészben közérdekűek, a kormány illető közegei által be ne avatkozhassék, a mely javaslat tétlenségre kárhoztatná a kormányt még az esetben is, ha visszaélést látna, vagy azt tapasztalná, mint azt az ügyvédi rendtartásKÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. I. EÖTET. 17
