Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

130 11. szám, nak hatályban léte óta számos alkalommal tapasztalta, hogy a fegyelmi ügyek épen nem, vagy a legnagyobb késedelemmel intéztetnek el. Ha továbbá azt javasolná, hogy c) a fegyelmi ügyeknek végérvényes elbírálására is kizárólag ügyvédekből álló főtörvényszék, vagy oly bíróság szerveztessék, a melynél a tagok nagyobb száma ügyvédekből állana; d) hogy az esetben, ha a megbízott ügyvéd a neki adott előlegről számolni nem akar, ha a reá bizott okmányokat a megbízónak rendelkezésére bocsátani egyáltalán nem akarja, vagy ha a fél részére behajtott pénzt vagy egyéb értéket törvényileg biztosított igényeinek kielégítése után is visszatartja, — a fél csakis az ügyvédi kamarának választmánya vagy fegyelmi bíróságánál kereshessen orvoslást, és az ügyvédi főtörvényszéktől vagy a nagyobb részt ügyvédekből álló bíróságtól várja sértett jogai megvédését; é) hogy továbbá a fél azon esetben is, ha az ügyvéddel annak munka- és jutalomdíjára nézve ki nem egyezett, és annak követelését túlzottnak tartja, vagy ha előlegesen kiegyezett ugyan, de az ügyvédre bizott ügy, előre nem látott körülményeknélfogva időközben megszűnt, vagy a fél az ügyvédtől a jelen javaslatban meghatározott esetben, az ügy befejezése előtt a megbízást visszavonni kénytelen volt: a munka- és jutalomdíj megállapítását — illetve leszállítását ne az ügyvédségtől teljesen független kir. bíróságnál, a mely leghivatottabb ily vitáknak eldöntésére; de a kizárólag ügyvédekből álló kamarai választmánynál legyen kénytelen szorgalmazni, a melynek megállapodása felett ismét csak ügyvédekből álló vagy legnagyobb részt ügyvédekből képezett fötörvényszék, illetve bíróság döntene végérvényesen, és végül nem kizárólag az ügyvédi érdekeknek volna-e csupán elég téve oly javaslattal, a melyben az indítványoztam ék : /) hogy oly egyének, a kik az ügyvédi oklevelet elnyerni óhajtják, oly hatóság előtt tegyenek vizsgálatot, a melynek tagjai nagyobb számban gyakorló ügyvédek volnának. Ily kiváltságos helyzet éppen nem vezetne a kitűzött czél elérésére, hanem azt teljesen veszélveztetné. Nem az ügyvédi kar iránti bizalmatlanság, de azon óhaj vezérli a jelen javaslatnál az igazságügyministeriumot, hogy ne alkottassák oly helyzet, a mely a közönségnél az ügyvédség iránt bizalmatlanságot keltene. Az önkormányzati jog fogalmából nem következik az, hogy az állami hatalom követelményei csak a legkisebb mérvben is mellőztessenek, és még kevésbé igényelhető ez, az államrenddel megegyezöleg oly intézménytől, a mely az állami élet egyik fontos tényezője. Ezen, valamint a fennebb emiitett okból is az igazságügyministerium csak oly javaslatot terjeszthet a törvényhozás elé, a melylyel — bár az ügyvédi kar önkormányzati joga az eddiginél szélesebb alapra fektettetik — az állami hatalom követelményeinek is elég tétetik, és a kormány részére oly befolyás és oly eszközök biztosittatnak, a melyekkel úgy az államnak czélja és érdeke, mint a magánfeleknek érdekei is biztosithatók és megóvhatok. 1. %. Az ügyvédi működés nem szorítható kizárólag a bíróságok és egyéb hatóságok előtti eljárásra, de nyilvánul az egyéb eljárásban is. Ez okból használtatik az eddigi meghatározás helyett ezen kifejezés: >az ügyvédséget gyakorolni.* A kincstári és közalapítványi, valamint a törvényhatósági tiszti ügyészeket — a mennyiben magánfeleknek ügyeit nem viszik — az ügyvédség gyakorolhatásához megkívánt 2-ik feltétel alól ki kellett venni; mert ők hivataluknál fogva vannak már jogosítva a kincstárnak, az alapítványoknak, s illetve a törvényhatóságnak megbízásában az ügyvédséget gyakorolni.