Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.
Irományszámok - 1878-1137. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kir. Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról” szóló, s a képviselőház által előzetes tárgyalás végett ezen bizottsághoz utasitott törvényjavaslat tárgyában
1137. szám. 155 B) Nem tehette magáévá a bizottság a törvényjavaslat azon álláspontját sem, mely szerint a beadott kérvények alaki kellékei fölött továbbra is a ház gyakorolná a bíráskodást; mert a kérvények alakiságainak ilyetén bírálata oly tág tért nyit a kérvények visszautasítására, hogy azon biztosítékok, melyek ezen törvényjavaslat által megalkottatnak, könnyen meghiúsulnának, és azon hátrányok, a melyek orvoslására a javaslat törekszik, ismét tért foglalhatnának, a törvényhozás pedig olyan színben tűnnék fel, mintha azt, a mit egyik kezével adott, másik kezével ismét visszavenni kívánná. Csak két kellékre nézve lehet és kell kivételt tenni az általános szabály alól és a nélkül, hogy a javaslatot a következetlenség vádja érhetné, t. i. ha á kérvény elkésve adatott be, s ha az 1000 frt biztosíték le nem tétetett. Mind a két mulasztás oly nyilvánvaló hiányt képez, melyet a korelnök, illetőleg a ház választott elnöke, mint a kérvény átvételére hivatott közeg s a letétösszeg átvételével megbízott pénztár fölöttes hatósága, illetékesen constatálhat, és az ilyen kérvénynek a Curiához való áttétele időtrabló, merő formalitás lenne. A bizottság nézete szerint tehát, a kérvény ezen két hiány esetében már a ház elnöke által visszautasítandó ; s ha ezen visszautasítás mégis elmaradna s a kérvény a Curiához tétetnék át, a hivatalból való visszautasítást a kir. Guria eszközölné. C) Egy másik irányban is tágította a bizottság a kir. Guriának a javaslatban tervezett hatáskörét. Míg ugyanis az eredeti javaslat a kir. Curiának csak azt a hatalmat adja meg, hogy a megtámadott választást megsemmisítse vagy megerősítse: addig a bizottság a curiai ítéletnek még egy harmadik, lehetőséget kivan megnyitni, azt t. i., hogy azon esetben, a midőn az eljárás folyamán kitűnik, hogy a megtámadott választás alkalmával, a választók szabad akaratnyilvánításának minden biztositéka megóvatott ugyan, de a választás eredményének formai megállapítása körül olyan hiba vagy tévedés jött közbe, a mely a választás eredményét a valóságtól eltérő módon tüntette fel : a kir. Curia az illető hiba vagy tévedés teljes felderítése után, a választás valódi eredményét Ítéletében megállapíthassa. A választásoknál sokszor aránylag kevés szavazat dönt s ha bíróilag megállapíttatik, hogy a szavazatok helytelen összeadása, vagy a többség mérlegét megváltoztató szavazatok érvénytelenségének ignorálása adta ki a kifogásolt helytelen eredményt; a nélkül, hogy a a választási aktus egészében alapos kifogás alá esnék: nagyon helytelen volna a bíróságot kényszeríteni arra, hogy a hibás eredmény egyszerű helyreigazítása helyett, az egész választási aktust megsemmisítse; a választókat és jelölteket az új választás izgalmainak és közgazdasági veszteségeinek tegye ki. Ilyen esetekben tehát a bizottság nézete szerint, a Curia feljogosítandó, magát a mandátumot, a választók constatált akaratához képest, a valóban megválasztott jelöltnek odaítélni. D) A törvényjavaslat ellen általánosságban felhozott aggodalmak egyike az volt, hogy hivatásuknál, megszokottságuknál és az élet hullámzásaitól való elszigeteltségüknél fogva, a rendes birák az alakiságok bírálatában túlszigoruak és tépelődök s túlnyomó bennük a hajlam arra, hogy egy lényegében és egészében helyes aktust alárendelt jelentőségű formaságok megsértése miatt érvénytelennek mondjanak ki; mi bármennyire indokolt legyen is magánjogi jogcselekmények és perjogi formák megbirálásánál, — képviselőválasztások érvényességének megbirálásánál azt a veszélyt szülné, hogy a választók akaratának kétségtelen nyilvánulása és megállapithatása daczára, némely választás csak azért semmisittetnék meg, mert a választási mozgalom izgatottságában könnyen előfordulható s a megbukott párt által könnyen kizsákmányolható formahibák követtettek el. A bizottság nem zárkózhatik el azon meggyőződés elől, hogy a curiai bíráskodás ezen nemének életbe lépése után valószínűleg a kérvénynyel megtámadott választások közül több fog megsemmisittetni, mint mennyi az eddigi eljárás utján megsemmisíttetett. De arról 20*