Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

26 983. szám. 18. §. Felszólalási joggal a kir. törvényszékeknél a perben álló ügyvéd, a kir. ítélőtábláknál és a kir. Curiánál azon ügyvéd élhet, a ki a fél által szabályszerűen kiállított külön meghatalmazásban a felszólalásra feljogosittatott. A meghatalmazás a felszólaláskor eredetiben felmutatandó. A felszólaló ügyvéd a felszólalási jogot ugyanazon alkalommal csak egy ízben gyakorolhatja és a perbeli ténykörülmények taglalásába, a perben használt jogérvek fejtegetésébe vagy a perbeli tényállás összegezésébe nem bocsátkozhatik. Jogában csak az áll, hogy röviden, szabatosan jelölje ki felszólalásában az előadás azon hiányait, melyeket az általa képviselt fél érdekében pótoltatni óhajt. Ha a felszólaló ügyvéd visszaél jogával, a tanács elnöke előre bocsátott figyelmeztetés után a felszólalótól a szót megvonhatja. Az idézett t. ez. 110. %-a helyett: 19. §. Az első folyamodású bíróságok szintén jogosítva vannak ítélethozatal előtt a tárgyalás kiegészítését, és ennek folytán további bizonyítási eljárást elrendelni. Akár a felebbviteli, akár az első bíróság rendeli el az újabb tárgyalást, ez sommás perekben a sommás eljárás, rendes perekben pedig a jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint történik, mely utóbbinál a bíróság szükség esetében a tárgyalás befejezésére három napnál (1868 : LIV. t. ez. 148. §.) hosszabb határidőt is engedhet. Az idézett t. ez. 125. és 126. %%-ai helyett: 20. §. A felsőbb bíróságok határozatai a feleknek — s a mennyiben a perben képviselve voltak — képviselőiknek, írásban kézbesítendők. Az idézett t. ez. 150. és 151. %%-ai helyett: 21. §. Az eljárás ezen módja szerint halasztásnak, a határidők meghosszabbításának, végiratnak és ellenvégiratnak rendszerint nincs helye, habár a felek ez iránt kölcsönösen megegyeznének is. Ha a felek a jegyzőkönyvi tárgyalást pertári eljárás helyett közmegegyezéssel választják: végiratnak és ellenvégiratnak is van helye, és a jegyzőkönyvi tárgyalás öt nap alatt fejezendő be. Ugyanezen esetben a felek kölcsönös beleegyezéssel a szóváltások beírására hosszabb határidőt állapithatnak meg, s a törvényben kitűzött, vagy általuk megállapított határidőket meghosszabbítják; ide vonatkozó megállapodásaikat azonban a jegyzőkönyvbe beiktatni kötelesek. A felek közmegegyezése nélkül határidő-meghosszabbításnak ezen esetekben sincs helye. Az idézett t. ez. 18.9-ik %-a helyett: 22. §. Ha valamely fél által bizonyítékul használt okirat eredetije egy harmadik személy birtokában van, s az ellenfél annak felmutatását kérte: az okiratra hivatkozó fél, ha az okirat birtokosától barátságos utón meg nem szerezhetné az eredetit, ennek megszerzését külön per utján eszközölheti.