Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

983. szám. 15 azon perekben, a melyek, habár az egyik félre a kereskedelmi törvény 258. §-a 1., 2. és 3. értelmében kereskedelmi ügyletet képező ügyletből keletkeznek, végre vételi és eladási bizomány esetében a megbízó és bizományos közötti viszonyból felmerülő peres kérdésekben. Mindezen esetekben a bizottság a külön bíróságok hatáskörét csak attól teszi függővé, hogy a felek magokat ezen kivételes biróságnak Írásban alávessék, sőt kereskedők között elegendőnek tartja azt is, ha tőzsdei jogosított ügynök közreműködésével kötött jogügylet esetében a felek a tőzsdebirósági alávetést tartalmazó alkuszi költséget kifogás nélkül elfogadják. Mindezeken felül a közraktári vállalat és a közraktári jegyek birtokosai között a közraktári ügyletből felmerült peres kérdéseket is e külön bíróságok hatásköréhez utalandónak találja a bizottság akkor, ha ezen kivételes bíróságok illetősége a vállalatnak közzé tett üzleti szabályaiban kikötve van. Tekintettel arra, hogy e külön bíróságok a választott bíróságok jellegével bíróknak nem tekinthetők, és hogy létjogosultságok csakis a kereskedelmi forgalom során kereskedelmi ügyletekből felmerülő peres kérdések gyors elintézését követelő igényei által indokolhatók: azt hiszi a bizottság, hogy e külön bíróságok hatáskörének megállapításánál elment azon legszélső határig, a melyen túl a gyorsaság által egyedül meg nem óvható, sőt gyakran épen ez által veszélyeztetett jogbiztonság nagymérvű koczkáztatása nélkül elmenni nem lehet. E mellett tekintettel az ezen kivételes bíróságok számára a fentebbiekben megszabott tág hatáskörre, és tekintettel arra, hogy az ezen hatáskör keretébe utalt ügyekben gyakran bonyodalmas jogkérdések is képezhetik az eldöntés tárgyát, a jogbiztonság garantiájaként szükségesnek találta kimondani a bizottság, hogy ezen külön bíróságokhoz az elnököt, s a szükséghez képest egy vagy több elnökhelyettest a birák sorából évről-évre az igazságügyminister nevezi ki; mit a bizottság annál is inkább ajánl elfogadásra, mivel ez által az eljárás jellege és folyama, ugy az ügyek elintézésének gyorsasága nem érintetik. A 87-ik §-ba felvette a bizottság, hogy e külön bíróságok a személyesen megidézett félhez a tényállás tisztába hozatala végett kérdéseket intézhetnek, hogy a felek a biróság illetősége elleni kifogást csak az első tárgyalási határnapon tehetik meg, a mire a biróság által figyelmeztetendők, végre, hogy az illetőség elleni kifogásnak helytadó végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Ezen pótlások a törvény szabatossága szempontjából mutatkoznak szükségeseknek. A ministeri javaslat 757. §-a a) pontjának azon átalános szövegezéssel szemben, hogy felfolyamodásnak van helye, ha a biróság hatásköréhez nem tartozó ügyben itélt, a bizottság a novella 88-ik §-ának a) pontjában e felfolyamodási jogot feltétlenül csak azon esetre korlátozza, ha a biróság olyan ügyben itélt, a melyre nézve a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, vagy ha alperes meg nem jelenése miatt makacsságból marasztaltatott el; a megjelent félnek pedig e felfolyamodási jogot csak akkor adja meg, ha az illetőség ellen kifogással élt. E változtatással a bizottság azt akarja elérni, hogy azon felek, a kik a tárgyalásra megidéztetve megjelentek, és kifogást nem tettek, tehát a perbe bocsátkozással ezen bíróságot illetékesnek elfogadták, utólag a biróság illetékességét meg ne támadhassák, kivéve természetesen azon eseteket, a melyekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincsen. A ministeri javaslat 759. §-át a novella 90-ik §-ában a bizottság oda módosította, hogy ezen kivételes bíróságok se biztosítási, se kielégítési "végrehajtást el ne rendelhessenek, hanem a hozzájok beadandó ilyen kérvényeket a biztosítási vagy a kielégítési végrehajtás elrendelése végett azon kir. törvényszékhez tegyék át, a melynek területén az ítélet hozatott. Azon megkülönböztetést, hogy a biztosítási végrehajtást ezen kivételes biróságok, a kielégítési végrehajtást pedig a kir. törvényszékek rendeljék el, sem jogi, sem czélszertíségi indokok nem támo-