Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

4 983. szám. alaptalan perlekedéseknek, a pereknek és az igénybe vett jogorvoslatóknak számát jelen­tékenyen csökkentse. A szóbeliségnek ezen kétségtelen eló'nyeivel szemben, azon kérdés, hogy a szóbeli és közvetlen eljárás minó' befolyással leend a perek tartamára, döntő befolyással nem birhat; mért egyfelől a perek tartama nemcsak a perrendtartás intézkedéseinek részleteitől, hanem a perrend keretén kívül eső tényezőktől, különösen a birói létszám megállapításától függ; de másfelől az igazságszolgáltatás első és legfőbb követelménye az, hogy jó és alapos legyen, és e főkövetel­mény mellett a pertartam csak mint másodrendű tényező jelentkezhetik; az olcsóság kérdése pedig — bár e részben az előny alig kétségbe vonhatólag az írásbeli eljárást illeti — épen nem jöhet figyelembe, mert a jó és alapos igazságszolgáltatás a jogállam eminens czéljai között méltán kiváló helyet követel magának. Ezekből kiindulva, a bizottság teljes készséggel ad kifejezést azon véleményénekj miszerint a polgári perjog gyökeres reformja, a perrendtartás végleges szabályozása, a szóbeliség és köz­vetlenség elvére fektetendő. Midőn azonban a bizottság ezt habozás nélkül elismeri, másfelől nem mulaszthatja el kifejezést adni azon meggyőződésének, hogy a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetett, alapjában új végleges perrendtartásnak rövid idő alatt való megalkotását, törvényerőre emelését és hatályba léptetését nem tartja lehetőnek. Azon gyökeres törvényhozási reform, mely egy alapelveiben kétségtelenül helyes, de nálunk mégis idegenszerű és gyakorlatilag nem ismert rendszert meghonosítani van hivatva, kiváló gonddal való előkészítést igényel. A szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetett különböző perjogok nemcsak á lényeges alapintézkedésekben, például az előkészítő periratok kérdésében, a bizonyítékok szabad mérlegelésének határvonalaiban, a jogorvoslatok kérdésében stb. lényegesen térnek el egymástól, hanem részletes intézkedéseikben is igen jelentékeny eltéréseket tüntetnek fel. Ott, a hol egy új intézmény életbeléptetéséről, meghonosításáról van szó: annak vezérelve épen ugy, mint részletei, a leggondosabb megfigyelésnek, a leglelkiismere­tesebb megbirálásnak kell, hogy tárgyát képezzék. — Viszonyaink és körülményeink kellő figye­lembe vételével kell megállapítani nemcsak azon főelveket, a melyekre a perjog ezen új építménye nálunk fektetendő leszen, hanem viszonyaink és igényeink követelményeire a részletes kidolgo­zásnál is éber figyelemmel kell lennünk. A szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetett új perjog nálunk, a hol e részben a jogfejlődés épen semmi elfogadható alapot nem nyújt, — a törvényhozó keze által alapjából való új felépítést igényel. E téren az elhamarkodott alkotás annál veszélyesebb lenne, mert a kellő megfontolás nélkül elhirteleukedve létesített mű könnyen magát a kétségtelenül helyes alapeszmét ragadhatná áldozatul. A perjog alapelveinek megállapítása, a tervezet elkészítése, ennek a szakközönség bírálata alá bocsátása, előre bocsátott tanácskozmányok után a törvényjavaslat végszövegének megálla­pítása, annak bizottsági és törvényhozási tárgyalása időt, és pedig nem csekély időt kell, hogy igénybe vegyen; pedig nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a megalkotott új perrend­tartás szentesítése és annak hatályba léptetése között és a gyakori rendszerváltozás igényelte előkészítések miatt, egy-két évnek kell közbejönnie. Ha mindezekhez figyelembe vesszük, hogy a másnemű teendőkkel is igénybe vett törvény­hozásunk az igazságügyi alkotások számára idejének csak egyrészét szentelheti; ha meggondoljuk, hogy az igazságszolgáltatás terén a polgári perjogon kívül más igen fontos kérdések, hogy többet ne említsünk, a bűnvádi eljárás és a polgári törvénykönyv megalkotása fogják a törvényhozásnak és szakbizottságának idejét igénybe venni, melyek, miután nem kevésbé fontosak és sürgősek, mint a polgári perjog gyökeres reformja s mivel e munkálatok az előkészítésnek már is igen előrehaladott *

Next

/
Oldalképek
Tartalom