Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

983. szám. 3 983, szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában" beadott törvényjavaslatra. „A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában" 106. szám alatt beadott törvényjavaslat előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatván: midőn a bizottság ezen törvényjavaslatot érdemleges tárgyalás alá vette, részben már a törvényjavaslat indokolása által is e térre utaltatván, nem mellőzhette azt, hogy a polgári perjog gyökeres reformjának kérdését vizsgálódásának körébe be ne vonja. Az igazságügyi bizottság azon vélekedésben van, hogy a polgári perjog gyökeres reformja a szóbeliség és közvetlenség elvére fektetendő. Szemben az írásbeli eljárással, a szóbeliségnek és közvetlenségnek előnye alig vonható kétségbe. A szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett perjog szerint a bíróság azon helyzetben van, hogy az eldöntendő vitás kérdéseknek teljes és csonkitatlanul hű képét a feleknek és illetve képviselőiknek kimerítő előterjesztéseiből közvetlenül ismeri fel, — hogy ugy a tény, mint a jogkérdésben a feleknek kifejtéseit közvetlenül hallgatja meg és veszi tudomásul, — hogy a szóbeli tárgyalás vezetése és a tárgyalás irányának befolyásolása által a vitás tényállás terjes felderítésére közreműködik, hogy a vitás kérdések egyes különálló részeinek elkülönítése avagy összefüggő kérdések egyesítése által, az eljárás egyszerűsítését eszközli. Ezek által lehetővé válik, hogy a bíróság előtt teljesen és közvetlenül felderített tényállás alapján és a perben álló felek jogi érveinek kellő méltatásával döntessék el a vitás jogkérdés. Ezen eljárás, szemben az írásbeliséggel és az azzal karöltva járó előadói rendszerrel, biztosítékot nyújt az iránt, hogy a vitás tény és jogkérdés nem az előszabott formalitások megtartása mellett írásban foglalt periratokból az előadó biró által több vagy kevesebb ügybuzgalommal és szakavatottsággal kiböngészett kivonatban, hanem teljes egészében kerül azon bíróság elé, a mely az ügy eldöntésére hivatva van; ez pedig az anyagi igazság érvényesülésének megbecsülhetlen biztositékát képezi. A fentebbiekből önként folyik, hogy az igazságszolgáltatás a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetett perjog mellett kétségtelenül alaposabb, mint az írásbeli eljárás mellett. Ezen főelőnye mellett a szóbeliség kétségtelenül arra is hivatva van, hogy a bíróságok és az igazságszolgáltatás iránti bizalmat megszilárdítsa, hogy a jogérzetet fejlessze, hogy az ügyvédi kar tekintélyét emelje, és ha nem is azonnal, de idő multával gátot vetve a teljesen í* •