Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.
Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről
876. szám. XÍ1JLX 113 LXXIV. A jelen törvény útjában nem áll annak, hogy rendes bűnvádi eljárás tárgyát képező oly kihágásoknál, melyek a jelen törvény alapján sommás utón láthatók el, a rendes bűnvádi eljárás alkalmaztassák, vagy hogy más törvények alapján magasb büntetések, mint a jelen törvényben foglaltatnak, ne alkalmaztathassanak, feltéve mindig, hogy senkisem büntethető kétszer ugyanazon egy kihágásért. LXXV. A jelen törvényben előforduló > Magistrate* (rendőrbiró) kifejezés alatt nemcsak azon békebirák értendők, kik valamely fővárosi rendőri törvényszékhez kinevezvék, hanem azon békebirák is, kik a fővárosi terület oly részeiben bíráskodnak, melyekben rendőri törvényszékek felállitva nincsenek. LXXVI. Minden rendőrbiró fel van hatalmazva a jelen törvény ellen vétőket egy vagy több tanúnak eskü mellett tett vallomása, vagy a vádlott önvallomása alapján, a kitett büntetésekben sommás utón elmarasztalni, s az ügyet a rendőri törvényszék helyén, mint egyes biró ellátni (>heard and determined by one of the Justices appointed to be a Magistrate of the Police Courts of the Metropolis at one of the said Police Courts<) — ha pedig a tény elkövetése vagy a tettes elfogása a fővárosi rendőri terület oly részeiben történt, melyekben nincsenek rendőri törvényszékek, az ügy két vagy több oly békebiró által fog elláttatni, kik az illető megyében bíráskodnak. LXXVIl. Ha valaki a bírságot le nem teszi, vagy mást fizetést, melyben a jelen törvény alapján elmarasztaltatott, nem teljesít, a rendőrbiró azt, ha az összeg 5 font sterlinget meg nem halad, egy hónapig terjedhető időre, valamely börtönbe (Gaoli) vagy fegyházba küldheti, mi a fizetés után azonnal megszüntetendő. A behajtásra fordított összegek, valamint a birság a fővárosi rendőrség pénztárnoka kezeihez fizetendő; a rendőrbiró azonban fel van hatalmazva, a birság egy részét, legjobb belátása szerint, a feljelentő (Informer) vagy oly személyek javára is megfelelő arányban fordíttatni, kik az elitélés lehetővé tételénél közreműködtek. LXXVIII. Ezen törvény magyarázatánál megjegyzendő, , hogy ha csak azt a szöveg értelme ki nem zárja, minden szó, mely az egyes számra vagy a finemre vonatkozik, a személyek és tárgyak bármely számára s mindkét nemre értendő; továbbá, hogy mit a jelen törvény alapján a rendőri főbiztosok tehetnek, azt bármelyike egyenként is teheti. LXXIX. A jelen törvény egy törvénynek tekintendő azzal, mely IV-ik György király uralkodásának 10-ik évében, 44-ik czikk alatt a fővárosi rendőrséget illetőleg hozatott, melynek határozványai a jelen törvényre is kiterjednek, mennyiben ezen törvényben másnemű intézkedés nem történt. LXXX. Ezen törvény a Parliament jelen ülésszaka alatt javítható vagy visszavonható. A Ill-ik alaptörvény, melyre ez ismertetés elején hivatkoztam, a rendőrbiróságokra (Police Courts) vonatkozik s czíme: >Törvény a fővárosi rendőrbiróságok szabályozásáról* (An Viotoriae Act for regulating the Police Courts in the Metropolis) Caput LXXI. 1839. 2 , and 3 i» Az első szakasz fentartja az eddigi rendőrbirőságokat, a második pedig felhatalmazza Oaput LXXL a királynét, hogy a rendőrbirák (Magistrate) számában s a biróságok helyeire nézve, a titkos ^afo^*' tanács meghallgatásával változást tehessen azon megszorítással, hogy a rendőrbirák száma a huszonhetet meg ne haladhassa. Az üresedésben levő vagy leendő rendőrbirói állomások betöltésénél Ő Felsége oly egyéneket veend figyelembe, kik legalább hét évig, mint barristerek működtek. — Az ekként kinevezett rendőrbiráknál a földbirtok minősítése (Qualification by Estate) nem kívántatik meg, egyébként a békebirói esküt letenni kötelezvék. Ezen rendőrbirák, jegyzőik (Clerks), szolgáik nem kötelezhetők arra, hogy mint esküdtek (Jury) szolgálatot tegyenek. KÉPVH. IROMÁNY. 1878 — 81. XXI. KÖTET. 15
