Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről

114 876. szám. Ezen rendőrbiróságok személyzeti létszámának megállapítása, azoknak kinevezése és elbocsátása Ő Felsége egyik államtitkárára (minister) bizatik. A jelenleg szolgálatban meglevők a minister tetszése szerint megmaradhatnak, de jövőre nem lehet főjegyző (Chief Clerk) a ki a vestministeri törvényszékek egyikénél nem volt attorney, vagy a ki az utolsó 7 év alatt nem volt az egyik fővárosi rendőri bíróságnál mint jegyző alkalmazva. A jegyzők, hacsak e törvény szentesítése előtt is már nem viseltek volna más hivatalt, nem viselhetnek. A szolgák, ajtónállók és küldönczök, mint rendvédek fognak megeskettetni. A felsorolt birák és segédszemélyzete, hivatalnokoskodásuk ideje, valamint, ha azt elhagyták, az elhagyást követő hat hónap alatt a fővárosi parlamenti választásoknál nem szavazhatnak s a választókra bárminemű befolyást gyakorolni tiltatnak, 100 frtnyi birság terhe alatt. A fővárosi rendőrség pénztárnoka egyszersmind e rendőrbiróságoknál is az. Ő köti az egyik minister utasítása szerint a kérdéses bíróságok elhelyezésére szükséges épületek vételére vagy bérletére, felszerelésére stb. vonatkozó szerződéseket, ő űzeti a személyzetet, szóval ő vezeti a bíróságok pénzügyeit, egy minister felügyelete alatt. A főrendőrbiró (Chief Magistrate) évi fizetése legfölebb 1200 font sterling, minden biróé szintén annyiban, a pénztárnoké legfölebb 1000, a főjegyzőé legfölebb 500, a jegyzőé legfölebb 300 font sterlingben állapíttatnak meg. Ezen fizetések egyenlő évnegyedi részletekben fizettetnek. Ha kisebb adósság elbírálására vonatkozólag sommás eljárású polgári bíróságok állít­tatnának fel, ezeknek teendőit a fővárosban a királyné a rendőri bírákra fogja ruháztatni. A rendőri bíróságok költségeinek fedezésére évenkint 50,000 font sterlingnél többre nem menő összeg utalványoztathatik a consolidált alapból. Vasárnapok, Karácson, Nagypéntek és a nyilvános ünnep vagy hálanapok kivételével, mindennap kell minden bíróságnál legalább egy bírónak d. e. 10 órától d. u. 5 óráig jelen lennie; sőt az egyik minister rendeletére ez időn kivül is kell egy bírónak a hivatalban lenni. Azt, hogy melyik biró mely törvényszéknél legyen, az illető minister határozza meg. Minden egyes rendőrbiró illetékesen járhat el oly ügyekben, melyek eddig több biró előtt lettek elintézve, kivétetnek azonban azon ügyek, melyek az évnegyedes vagy petty gyűlések elé tartoznak (Quarter or petty sessions). A rendőri birák minden évnegyedben jönnek össze az egyik minister által meghatáro­zandó időben és helyen. Ezen gyűléseken a főrendőrbiró elnököl, vagy ennek távollétében a birák köréből választott elnök. Ezen gyűlésen minden egyes biró köteles az ezen törvény kivitelében követett eljárásáról jelentést tenni; köteles továbbá minden biró, úgyszintén a rendőrfőnökök (Gommissioners of Police) a törvény végrehajtására vonatkozó jelentést tenni. Ezen jelentésekből kivonatot készit a gyűlés, melyet esetleges javaslatokkal a minister elé terjeszt. Az illető minister az ügyvitelt rendeletileg szabályozhatja, mely rendeletekből minden rendű bírónak és minden főjegyzőnek egy-egy, a minister által aláirt példány megküldendő. A bíróságok kötelesek ezen rendeletek szerint eljárni. Minden ily rendelet a parliamenti ülés­szak megnyitását követő első hat hét alatt mindkét háznak bemutatandó.' Minden egy ily biró által kibocsátott és a fővárosban elkövetett tettre vonatkozó elő­vezetési vagy elfogatási parancs, a fővárosi körön kivül is foganatosítható.a rendvéd által. Minden egyes rendőri biró jogában áll, ha valamely megidézett fél meg nem jelent, nem fenyítő ügyekben ezen fél távollétében eljárni, fenyítő ügyekben pedig az elfogatási pa­rancsot kibocsátani. Az idézés másolatban adatik át az illető félnek, vagy nejének, vagy szolgájának, kik­nek az idézés tartalma megmagyaráztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom