Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-807. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről szóló 1876:XV. törvényczikk módositásáról

50 807. szám. Különösen az adófelszólamlási bizottságok határozatai elleni felebbezéseket, az eddigi törvényes haíározmányokkal szemben megszoritandóuak tartom, mert fennálló törvényünknek az az intézkedése, hogy a felszólalási bizottság azon végzését, melylyel a kivetett adó lejebb szállíttatott, a kir. adófelügyeló', azt pedig, melylyel emeltetett, az adózó felebbezheti, a kivetési műveleteket rendkívül kinyujtá, még pedig többnyire szükség nélkül, mert az időközben nyert tapasztalatok nyomán, a pénzügyministerium legtöbb esetben jóváhagyta a felszólalási bizottságoknak a helyi tapasztalatok alapján hozott ebbeli határozatait. Ezért nem tartom sem szükségesnek, sem czélszerűnek, hogy az adó-alap nagyobb vagy kisebb összegű volta felett a kivető és felszólalási bizottságokon kivül még egy harmadik fórum is illetékességgel birjon, mert a két fokú bizottság tárgyalásaiban megnyugodni lehet és ha a további elbírálás útja el van zárva, a bizottságok és adóközegek is iparkodni fognak mindenben gondosan eljárni. » Az adótárgy körüli kérdések azonban oly fontos mozzanatát képezik az adómegállapitásnak, melynél harmadfokú tárgyalásnak is lehet helye s erre legilletékesebbnek a pénzügyi közigazgatási bíróságot tartom. A 31. és 38. %-hoz. Az adó-könyvecskék Budapest főváros kivételével mindenütt a községi (városi) közegek által kézbesittethetnek. Budapest főváros viszonyai szükségessé teszik, hogy az adózók adókönyvecskéiket, hirdetményi felszólítás után, maguk vegyék át; mert a gyakori lakváltoztatások, az adókönyvecskék házhoz küldését rendkivül megnehezítik. Á 40. %-hoz. E szakasz alapgondolata indokoltatott az általános részben. Itt csak egyet emelek ki. Az első osztályú kereseti adó pontos beszedését gátolja az, hogy ezen adókötelesek gyakran változtatják lakhelyük községét s lakhelyükről eltávoznak a nélkül, hogy adóikat lerónák. E bajon csak úgy lehet segíteni, ha köteleztetnének, hogy mielőtt más községbe eltávoznak, róják le eddigi lakhelyükön előirt és hátralékban maradt adóikat. A nagyobb városokban pedig különösen az olyanokban, melyek városrészekre vannak osztva s a hol igen sok a bérház, az adók beszedését nagyon megnehezíti az, hogy az adózók egyik utczából a másikba, egyik városrészből a másikba átköltözködnek a nélkül, hogy erről az adókönyvelöket értesítenék. Minthogy az adózók adótartozásai házszám szerint itt ott városrészenkint könyveltetnek: e bajokon csak úgy lehet segíteni, ha az átköltözködők új lakhelyük bejelentésére bírságolás terhe alatt köteleztetnek. A 42. %-hoz. Az, hogy mely összegnél kezdődjék a jog, illetőleg kötelezettség, az adónak a községnél, vagy a kir. adóhivatalnál való fizetése, részint a községi adószedő közegek által nyújtható biztosság nagyobb vagy kisebb mérvétől, részint pedig egyes vidékek sajátságos viszonyaitól függ, ezért legczélszerűbb lesz e tekintetben általános törvényes szabvány helyett esetről esetre határozni. Az 50. %-hoz. Oly esetekben, midőn a tulajdonos kiköti, hogy a haszonbér elemi csapások esetén is egész összegében fizettessék, adóelengedésnek az elemi kár bekövetkezése esetén helye nem lehet, mivel a földbirtokos az adóalapot minden körülményekre biztosította magának. Az 51. %-hoz. Az elemi csapások folytán adandó adóelengedések megállapítása a közigazgatási bizottságok teendőjét igen megszaporitá, anélkül, hogy a megállapítás körüli eljárás alaposabbá lett volna. Éhez járult még, hogy a tárgyalások elhúzódása folytán az elengedett adó leírása, az év utolsó hónapjaira maradt s e miatt oly adó befizetése is követeltetett, mely leírandó volt. Ezért javaslom, hogy jövőre az adóelengedést első fokon a kir. adófelügyelő állapítsa meg s rendelje el az adó leírását, s a közigazgatási bizottság csak felebbezési forumkép működjék. Az 52. %-hoz. Budapest fővárosban az illetékek behajtására azért javaslok külön állami adó-