Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-807. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről szóló 1876:XV. törvényczikk módositásáról
807. szám. 4& fórumként a pénzügyi közigazgatási bíróságot javaslom, mert ezen ügyekben fordulnak elő leginkább oly jogsérelmek, melyeknek orvoslása többek tanácskozása mellett eszközölhető legmegnyugtatóbban; — az adófizetési halasztások, az eljáró községi közegek bírságolása, a községeknek az adók beszállítása iránti kötelezettsége és a behajthatlanság tényének megállapítása iránt — mint tisztán közigazgatási ügyek iránt — hozott közigazgatási bizottsági határozatok telett pedig legfelső fórumon a legilletékesebben a pénzügyminister dönthet, mert ezen ügyek, részint administrativ utón adható kedvezményekre, részint oly administrativ cselekményekre vonatkoznak, melyeknek végső fokon való elbírálása, csakis a felelős ministert illetheti. Ha a közigazgatási bizottság határozatai ellen magán felek keresnek orvoslást, az említettekhez hasonló ügyekben, részükre is hasonló forumokat hozok javaslatba. A felebbezési határidőket általában véve 15 napi időközre vélem megszabandónak, kivévén az adók behajtásának elmulasztása miatt alkalmazandó felelősség kimondása alkalmával benyújtható felebbezéseket; ezen esetekben ugyanis a késedelmezés tetemesen hátránynyal járna, e szerint fentartandónak vélem az eddigi 3 napi felebbezési határidőt. Ezen §-ban fentartom ugyan az 1876 : XV. t. ez. 5. §-ában kimondott azon elvet, mely szerint két egyenlő végzés ellen felebbezésnek helye nincs, felveszem azonban abba az adózók érdekeinek lehető megóvása czéljából azt az intézkedést is, hogy az adózó az első foka határozattal egyenlő bizottsági végzés ellen semmiségi panaszszal élhet oly esetben, midőn a bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek. A 12. %-hoz. A III. osztályú kereseti adó három évi időszakra való kirovásának indokai az általános részben már előadattak; itt csak azt jegyzem meg, hogy szükséges az időközi változásokra is figyelemmel lenni, a mennyiben azok az adótárgy keletkezéséből, vagy megszűnéséből származnak. A jövedelmi viszonyban beállott változásokra figyelemmel lenni nem lehet, mert ez megsemmisítené az adó időközönkinti kirovásának előnyeit, az adózási állandóságot és a kirovásnál az idő és pénz megtakarithatását. A 14. %-hoz. Az adótárgyak és adózó összeírása az adókivetési műveletek első alapja. E végből szükséges, hogy az a körüli eljárás pontossága minden módon biztosittassék. Ezt az által vélem elérhetni, hogy azon összeíró községek ellen, kik hanyagul járnak el, birság alkalmaztassék, azok pedig, a kik roszhiszemüleg járnak el, a büntető törvény értelmében megbüntettessenek. A kir. adófelügyelő, mint hivatalvezető nemcsak a helyszínén szerezhet e tekintetben tapasztalatokat, hanem kiküldöttei, valamint jelentések utján is értesül, ép ezért őt felhatalmazandónak tartom arra is, hogy oly esetekben is birságokat róhasson ki, midőn az eljáró községek hanyagságáról jelentésileg értesül. A 15, %-hoz. Az adókivetés második főalapja a bevallás. Az adózók egy része hanyagságból, de nem ritkán roszhiszemü számításból nem adnak vallomást, ez által ártanak maguknak, de nehezítik az arányos adóztatás elvének megvalósítását is; mert a törvény azon rendelkezése, hogy ily esetben az adóhivatalból állapittassék meg, nem biztosit az ellen, hogy a kivető közegek az adóalapnak az adózó nyilatkozata nélkül való megállapításában ne tévedjenek. Az adózóknak e helytelen szokása ugy lenne megszüntethető, ha a vallomás beadásának elmulasztása miatt bírság rovatnék ki rájuk. E rendszabály az arányos adóztatás és az adózási rend fentartása czéljából levén szükséges: a bírságok községi (városi) czélokra fordíttatnának. A 29. és 34. %-hoz. Az adókivetések ellen felebbezni lehet az adóezím természetéhez képest a közigazgatósági bizottságokhoz, illetőleg a felszólalási bizottságokhozf, ezen bizottságok határozatai ellen pedig kivétel nélkül, a pénzügyi közigazgatási bírósághoz. KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. XX. KÖTET. 7
