Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-807. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről szóló 1876:XV. törvényczikk módositásáról

807. szám. 45 Melléklet a 807. számú irományhoz. Indokolás. a „közadók kezeléséről szóló 1876 : XV. törvényczikk módosítása iránt" benyújtott törvényjavaslathoz. A közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. t. ez. lényegesen javitá állami egyenes adókezelésünk rendszerét. Az egyenes adóknak középhatósági igazgatása kivétetett a leginkább több törvényhatóság területén működő pénzUgyigazgatóságok kezéből s ez elsőrendű fontosságú adóigazgatási ágban előforduló ügyek intézésére rendszerint minden megyében külön kir. adófelügyelők rendeltettek. Ezzel administratió és administráltak közelebb hozattak egymáshoz; az adózók egyenes adóügyeikben könnyebben s gyorsabban járhatnak el s viszont az állam adóügyi érdekei is közelebbről s biztosabban képviselhetők. Az egyenes adóigazgatás és annak közegei, a kir. adófelügyelők szorosabb összeköttetésbe hozattak a törvényhatósági igazgatással a közigazgatási bizottságokban; ez által alkalom nyújtatott a törvényhatóságoknak és azok választott bizalmi férfiaiban, közvetve maguknak az adózóknak, hogy az egyenes adók igazgatását, kezelését intézzék, illetőleg ellenőrizzék, a kir. adófelügyelők és az állami adóügyi közegek eljárását szemmel tartsák, ellenőrizzék, sőt a kir. adófelügyelő felett, a közigazgatási bizottságban, a fegyelmi hatalmat gyakorolják. De az emiitett törvényczikk által az egyenes adóügy - igazgatás javíttatott és életképes alapokra helyeztetett az alsóbb fokú helyhatóságoknál, illetőleg hivataloknál: a járásban adóhivataloknál és a községekben (városokban) is. A szol gabirák egyrészről ellenőrködő hatósággal ruháztattak fel a községi közegek felett az adóügyekben, másrészről reájok bízatott, a kir. adófelügyelő felügyelete alatt, a nagyobb adófizetők, vagyis azon társadalmi osztályhoz tartozó adózók adóhátralékainak behajtása, a kikre a szolgabíró morális befolyást gyakorolhat s ez által elejét veheti a végrehajtás tényleges alkalmazásával járó kellemetlenségeknek. A községek és községi elöljárók hatáskört nyertek azon adók egyénenkinti előírására és kivetésére, melyeknek alapja állandó katasteren nyugszik (földadó) és a melyek meghatározott adómérvek szerint rovatnak ki (házadó, kereseti adó, I. és II. osztályú általános jövedelmi adó, fegyveradó), ez által az adóelőírás, illetőleg kivetés olcsóbbá és gyorsabbá tétetett. A községi elöljárók felruháztattak továbbá, és pedig kis és nagy községekben a 100 írtnál kevesebb összeggel megrótt adózók, rendezett tanácsú, szab. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig általában az adózók adóhátralékai behajtásának jogával; ez által a községi önkormányzat nyert hatáskörben. Végül a kis és nagy községekben lakó, a 100 frtnál nagyobb adófizetők adóinak könyvelésével, nyilvántartásával és