Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-807. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről szóló 1876:XV. törvényczikk módositásáról
46 807. szám. beszedésével a kir. adóhivatalok bízattak meg s ez által a nagyobb összegű adók kezelése állami orgánumokra bízatott s biztosságban és pontosságban lényegesen nyert. És ha mindennek daczára, mégis az adó ügy-kezel és miatt, az emiitett törvény életbeléptetése óta is gyakrabban találkoztunk az adózók részéről több-kevesebb alappal bíró, vagy legtöbb esetben alaptalan panaszokkal, annak oka főleg gazdasági helyzetünkben s egyenes adóink sajátszerű berendezésében fekszik. Egyenes adóink, a hozadéki (reál) adóknak megfelelőleg, az adótárgynak több év eredményeibőlfmegállapitott átlagos jövedelme után vettetnek ki. Az egyenes adóztatás ezen rendszere mellett az adó, jó termések, szerencsés üzleti viszonyok mellett alig számba vehető rósz termések s nehezebb viszonyok mellett azonban tetemes részét veszi igénybe az adózó tiszta jövedelmének. Az utóbbi évek rósz évek voltak; nehéz volt tehát az adófizetés mindazon adózóknak, kik a roszabb évek terheinek kiegyenlítésére a jobb évekből megtakaritmánynyal nem bírnak. E gyakorlati tapasztalatból viszont levonható, hogy azok, a kik adóikat nehezebben fizették, hajlandók voltak viszonyaik helyett első sorban a pénzügyigazgatást hibáztatni. Ez álláspontból kiindulva, nem tartottam szükségesnek egyenes adó-administratiónknak rendszerét feladni és egy újat keresni, hanem szükségesnek tartom igenis, hogy a fenálló közigazgatási és életviszonyainkkal immár összeszövődött rendszer igazittassék s javittassék. Mert midőn kifejezem abbeli meggyőződésemet, hogy egyenes adóügyi administratiónk rendszere lényegileg helyes, elismerem azt is, hogy annak hiányai is vannak. Ezeket, a mennyiben lehetett, közigazgatási utón orvosoltam; a törvényhozás utján orvosolható hiányok elenyésztetése pedig jelen törvényjavaslatomnak legfőbb feladata. Hiányos az adókezelésről szóló 1876: XV. t. ez. a tekintetben, hogy a kir. adófelügyelők, illetőleg közigazgatási bizottságok hatásköre nem minden kétséget kizáró módon praecisirozva, a felebbezési határidők nincsenek megállapítva; e szerint ebből némely esetben a két hatóság között hatásköri összeütközések származtak, az adózók pedig nem mindig voltak tisztában azzal, hogy jogorvoslatért mikor és hova forduljanak. Ezen hiányon a hatáskörök és a felebbezési határidők meghatározása által óhajtok segíteni. Ür volt egyenes adóügyi administratiónk rendszerében a tekintetben, hogy mig a középhatósági fokokon, a közigazgatási bizottságokban, illetőleg adókivető és felszólalási bizottságokban a közigazgatási jog újabbkori eszméinek és a közóhajnak megfelelőleg kinevezett tisztviselőkből és választott bizalmi férfiakból álló közigazgatási bíráskodás állíttatott fel az adózók adóügyi panaszainak elintézésére, addig a legfelső fokon hiányzott egy hasonló intézmény, mely azokhoz hasonlólag támaszt nyújt a pénzügyigazgatásnak a legfelső fokon s megnyugvást a sérelmeiket orvosoltatni óhajtó adózóknak. . Ezen hiányt a pénzügyi közigazgatási bíróság felállítása iránt benyújtandó törvényjavaslat által szándékozom pótolni. Szükséges azonban már most, hogy a kezelési törvénynek rendelkezései már most egészíttessenek ki oly módon, hogy azok a majdan életbe léptetendő pénzügyi bíráskodás intézményével összhangban álljanak. Az adók kivetését illetőleg több hátrány mutatkozott. Hátrányosnak bizonyult be az, hogy a III. osztályú kereseti adó évenként vettetik ki. A III. oszt. kereseti adónak évről évre való kivetése hátrányosnak az adózóra, mert kényszerítve van üzletvitelének hátrányára adókivetési ügyének évről évre utána nézni, az adóbizottságok előtt megjelenni, szükség esetén évről évre reclamálni; a kincstára nézve pedig hátrányos, mert az adókivetések rendkívül hosszú ideig tartanak s ez által nemcsak az adókivetés és felszólalási bizottságok költsége szaporodik, hanem az adókivetés is rendszerint az év közepe felé készülhet el.
