Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-820. Közmunka- és közlekedésügyi minister előterjesztés, a komáromi Dunaszakaszban sürgősen szükséges dunaszabályozási munkákról
820. szám. 139 XL. törvényczikkel a felhatalmazást megkaptam, azonnal intézkedtem, hogy a harcsási zátonynál a jégzaj szabad levonulását elősegítő mederszahályozási építkezések rögtön megindittassanak, s erre vonatkozó jelentésemet van szerencsém az alábbiakban megtenni. A Duna medrének felső szélessége, mely Komárom táján a jó folyamszakaszokon 500 - 550 méterre tehető, O-Szőny és a harcsási puszta közt hirtelen megnő 850 méterre, a Duna közepén pedig egy zátony fekszik, melynek legnagyobb hossza: két méterrel a 0 vizszin alatt 2700 méter; két méterrel a 0 vizszin felett 800 méter; legnagyobb szélessége: két méterrel a 0 vizszin alatt 470 méter, 2 méterrel a 0 vizszin felett 90 méter. t Ezen a szakaszon tehát ugy a folyási sebesség, minta vízmélység csökken, minek következtében itt a felülről nagyobb sebességgel jövő jégtáblák a korábban ide érkezett és már meglassudott jégtáblákra csúsznak s így torlaszszá halmozódnak össze. — A torlasz legszilárdabb és legveszélyesebb olyankor, a mikor az alsó jégtáblák a zátony felületéig lenyomatnak és ahoz hozzá fagynak, a mint ez a jelen év tavaszán történt. Ismerve a jégtorlasz képződésének okát, igen könnyű feltalálni a baj orvoslására szolgáló módozatot is. Fokozni kell e szakaszon mind a mélységet, mind a folyási sebességet és pedig ez utóbbit annyira, hogy a feljebb és alább eső folyamszakaszok folyási sebességénél eleinte valamivel nagyobb, a meder kellő kiképződése után pedig azzal egyenlő legyen. Nagyobb mélységet csak a zátony eltávolítása által idézhetünk elő, de ez oly terjedelmes, hogy az egészet kotrás utján eltávolitani az ezzel járó felette nagy költségek miatt nem lenne indokolt. Meg kell elégednünk oly mérvű kotrásokkal, a melyek folytán biztositva lesz az, hogy a zátony többi részét a szükséges szélességre és mélységre maga a víz ereje el fogja sodorni. A folyási sebesség fokozását a meder szelvényének összeszoritása által érhetjük el, a mi azért is szükséges, mert ha a viz lefolyási szelvényéből legalább annyit el nem veszünk, a mennyivel azt a kotrások által megbővitjük, a kikotrott üreg nem fog tisztán maradni; ha pedig azt akarjuk, mint a jelen esetben, hogy a viz ereje a kikotrott üreget még továbbra is bővítse, annyit kell elvennünk a jelenlegi szelvényből, a mennyivel a szabad vízfolyás számára nyitva hagyott szelvényt, kotrás és a vizerő működése által megakarjuk bőviteni. Ezen elveket alapul véve, készíttetett az ide mellékelt tervezet, mely szerint a harcsási zátony mentén lévő hibás mederrész: szabályozása végett a következő munkák hajtandók végre. 1. A zátonyon keresztül 2100 mr. hosszban egy 40 mr. széles és a 0 vizszin alatt 2 00 mr. mély árok kotrandó ki. 2. Azon a szakaszon, a hol a meder túlságos széles, a jobb part melletti öblös rész egy 2200 mtr. hosszú párhuzam-mű által e meder többi részétől elvágandó s ettől 450 mtr. távolságban, a balpart mentén, a mai omrévtol felfelé szintén egy párhuzam-mú építendő, melynek hossza azonban csak 1000 mtr. leend. A párhuzam-művek a 0 vizszin felett 2 00 méter magas kőhányásból állanak, s ennek a háta megett a vezér árokból kikotrott anyag, töltésalakban az 0 vizszin felett 4*5 mtr. magasságig fel fog ugyan halmoztatni, de e töltésnek ily alakban való megmaradására nem lehet számítani, mivel a viz a laza kotrott anyag nagy részét le fogja sodorni a párhuzam-mű háta megett levő mélyedésekbe. Ezen munkák befejezése után a párhuzamművek között hagyott szélesség ép oly nagy lesz, mint a valamivel alább Füzitőnél az ott tökéletesen szabályos meder szélessége a 0 vizszin felett 2*00 mr. magasságban; a meder szelvény területe azonban mintegy 25. százalékkal csekélyebb lesz. Ez utóbbi körülmény folytán Harcsásnál a folyási közép sebesség majdnem Vs részel nagyobb leend, mint Füzitőnél, a mi elég lesz arra, hogy a zátonynak ki nem kotrott részét elsodorja, s hasonló szelvényterületet állítson elő, mint Füzitőnél vagy átalában Komárom vidékén, a zátony nélküli szabályos folyamszakaszokon van. 18*
