Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-816. Törvényjavaslat, az 1870:X. törvényczikk által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról
816. szám. 125 tékenyen apadt a duzzadási magasság. így például 4.io mr. komáromi vízállásnak Budapesten megfelelt: a soroksári ág elzárása előtt 4.oo mtr., 1876-ban 4.so t mtr., 1880-ban 4.35 mtr. és így a duzzadás volt 1876-ban O.so mtr., 1880-ban csak O.35 mtr. Az 1876. árvízhez hasonló áradás azóta nem volt, minélfogva közvetlen észlelésből nem lehetett arról meggyőződést szerezni, hogy hasonló tömeg minő vízállás mellett folyna most le és hogy az 1876. óta végzett kotrások és természetes mederképződés folytán minő változás állna most be a magas árvizszín duzzadására nézve. A fővárost, mint már említem, árvízveszély csak jégdugulások folytán fenyegeti, s ezen veszély annál nagyobb, mentől közelebb keletkezik a fővároshoz a jégdugulás, tehát legveszélyesebb lenne az, a mely — mint 1838-ban — közvetlenül a főváros alatt keletkeznék. Hogy a jégdugulások rendesen ott keletkeznek, a hol a túlságos szélesség és elágazás következtében a vízmélység és folyási sebesség jelentékenyen megcsökken, azt a tapasztalás bizonyítja, valamint azt is, hogy elegendő mélységet és egyenletes sebességet csakis oly folyamszakaszokon lehet találni, a hol a víztömeg egy, a lefolyási viszonyoknak megfelelő egyenletes mederben folyik le. E tények eléggé kijelelik az utat, a melyet követnünk kell, ha el akarjuk azt érni, hogy a fővárost elárasztással fenyegető jégdugulások keletkezésének lehetősége, minél kisebb valószínűséggel bírjon. Ezt elérni egyedül csak a mellékágak elzárása, a túlságos mederszélesgégnek a kellő méretre való összeszoritása és a sekély helyeken a medernek kellő mélységre való kikotrása által lehet, a mint ezt a külföldi szakértők maguk is beismerték, s amint ezt a vegyes bizottság is javasolja. Az utóbb emiitett javaslat alapján elkészíttettem a budapesti dunarész szabályozásának kiegészítése végett a promontori ágban még végrehajtandó munkák tervezetét, s azt a következő megjegyzések kíséretében van szerencsém a tisztelt képviselőház elé terjeszteni. A D. alatt mellékelt keresztszelvényrajzokon ki van tűntetve a meder alakja ugy, a mint az, az 1832., 1836., 1871. 1874. és 1877. évi szelvénymérések alkalmával találtatott. Ezen rajzokból látható, hogy a promontori ág inkább szélességére, mint mélységére nézve képződik, mely körülmény a tiszta viz lefolyására előnyös ugyan, de a jégmenetre határozottan káros; mert minél szélesebb a meder, annál gyorsabban képződnek a zátonyok és szigetek, a melyek akadályozzák a jégtáblák szabad levonulását, s okozzák a jégtorlaszokat. Különösen kitűnik a keresztszelvényrajzokból, hogy a Duna promontori ágának medre 1836-tól mostanáig, a budai lőporraktártól Battáig, mintegy 19 kilométer hosszban, nagyon keveset képződött; Battától Ercsényig, mintegy 7.6 kilométer hosszban, mind szélességére, mind mélységére nézve képződött; Ercsénytől lefelé, mintegy 11.4 kilométer hosszban, az 54. számú szelvényig, aránylag jó képződés észlelhető, különösen Ercsényen alul, ahol a meder szélessége egyfelől az ercsényi hegy, másfelől egy sűrű erdő által 380 mtrre van korlátozva, s ennélfogva a vizerő a meder mélyítésére van kényszerítve. Az 54-ik szelvénytől lefelé a promontori ág végéig, gyorsabban képződik ugyan a meder de leginkább csak a szélesség növekszik; különösen el van vadulva Adony és Makád táján, hol részint az elágazások, részint a meder túlszéles volta miatt porondok vannak, melyekben a jégtáblák fennakadnak, és a melyek felett a hajózás a csekély vízmélység miatt gok bajjal jár. A promontori ág mélysége az 1838. évi árviz óta ép a legrosszabb helyeken olyan keveset növekedett, hogy 1876-ban — a kopasz-zátony kivételével — a melynek veszélyes volta, akkor már, a soroksári ág elzárása, a túlságos szélesség kellő összeszoritása, és a medermélyités folytán meg volt szüntetve, — ugyanazon helyeken képződött jégtorlasz, illetőleg állt meg a jégzaj, mint 1838-ban; ugy mint Promontornál, Tétény és Ercsény közt, Adony és Makád táján. Ezek tehát azon folyamszakaszok, a melyeken a szabványos szelvény előállítására kiváló gond fordítandó. *
