Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-816. Törvényjavaslat, az 1870:X. törvényczikk által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról

226 816. szám. A promontori ág szabályozása czéljából a vegyes bizottság által megállapított s általam is helyeselt elvek alapján a következő szabályozási munkák és építkezések vannak tervezve: 1. A már bevégzett szabályozási munkák alsó végétől Promontor felső végéig a mellékelt térképen 1. és 11. számokkal jelölt szelvények közt, 2963 mtr. hosszú vonalon, a hol a meder szelvénye nem elég nagy, az 182 mtr. szélességben lemélyittetik (—) 3—16 méterig. 2. Promontor mentén, a hol a meder közepén levő zátony felett a jágzaj rendesen megáll, a zátony alatt pedig kisebb-nagyobb mélységben sziklák vannak, a meder 220 mtr« szélességben lemélyittetik (—) 3.i6 mtrig. Azonkívül a meder túlságos szélessége a 11. és 19. szelvények közt egy, a balpart mentén építendő, 2500 méter hosszú párhuzammű által mintegy 474 mtrre összeszorittatik, mely párhuzammű tisztán csak az ott lerakandó kotrott anyagból fog készíttetni. A 15. és 19-ik szelvények közt fekvő, 1000 mtr. hosszú rész már a múlt évben kikotortatott a kellő mélységre és szélességre; minélfogva jelen tervezet költségelésénél csak a 11. és 15. szelvények közt 1430 mtr. hosszban szükséges kotrások és sziklarobban* tások vétettek számításba. A Duna medrében Promontor mentén elhúzódó szikla már évek óta komoly viták tárgyát képezi s aggályokat kelt a közönségben az iránt, hogy a promontori ág medrét az árviztömegnek megfelelő mélységre lemélyiteni és ürfogatra kibővíteni lehessen. Ez okból a szikla fekvését hiven előtűnhető s E. alatt ide mellékelt rajzon kivül szükségesnek láttam még az erre vonatkozó fontosabb adatokat e jelentésemben felemlíteni. A kis vizek számára .a vegyes bizottság által, tüzetes számitások utján megállapított 220 mtr. szélességben (—) 3*

16 méternél magasabbra felnyúló sziklák, csak a 12c. és 14a szelvények közt vannak, összesen 614. mtr. hosszban. A mellékkelt rajzon a pontozott vonallal jelölt határok közt a 12c. szelvényen felül és a 14a. szelvényen alul is vannak ugyan kitüntetve (—) 3-16 mtrnél magasabbra felnyúló sziklák, de ezeket nem szükéges eltávolítani, mivel a part és ezen sziklák között mindenütt megvan a 220 mtr. széles és a 0 vizszin alatt 3.i6 mtr. mély meder. A (—) 3.i6 mtrnél magasabban felnyúló sziklák az árvizeknek duzzadás nélkül való lefolyása végett szükséges 4717 D m. kereszt szelvényből elfoglalnak: a 12c. szelvényben 52.8 mt 1 7" °A > 13 > IO6.4 > 2 */io > > 136. > 144.o > 3 — > a 13a. > 50-o > ........... 1 — > > 13c. > 126.o » .."..:...... 2 7-o > > 14 > 128.25 > . . 2 7>o > E sziklák a meder egész szélességét sehol sem foglalják el s egy sincs közöttük, a mely (—•) 2'

21 méternél magasabbra emelkednék. 3. A hárosi sziget mellett levő mellékág elzárása már a múlt évben eszközöltetett. Ezen alól egészen Tétényig a 26-ik szelvényig a meder teljesen megfelel minden igényeknek, az árvizek tömege minden duzzadás nélkül lefolyik benne, s tiszta minden zátonytól és szigetektől. 4. Tétény és Batta közt a 26-ik szelvénytől a 35-ik szelvényig 8908 m. hosszban ismét tele van a meder zátonyokkal, melyeken a jég rendesen megakad, de a talaj a viz által könnyebben elsodorható, mint a felsőbb szakaszokon, ugy hogy itt a medret elég lesz 100'

5 mtr. szélességben (—) 3.i6 mtr. mélységre kikotrani. A túlságos szélesség korlátozása végett a balpart mentén a 27. és 29. szelvények közt egy 2000 mtr. hosszú, a 29. és 35. szelvények közt egy 4200 mtr. hosszú párhuzam-mű épit«