Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-811. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módositásáról
102 811. szám. javadalmak és alapítványokkal egybekötött nagyobb kiterjedésű földbirtokokra nézve, az illetékmérvnek javasolt felemelése nélkül, kétségtelenül érzékeny rövidítésnek tétetnének ki. Az ingatlan vagyonra nézve, továbbá az a), b) és c) pontok alatt felsorolt jogiszemélyek illetéki egyenérték tartozását azon tekintetnél fogva javaslom az eddigitől némikép eltérő mérvben megállapittatni, mert az a) alatti javadalmak s alapítványok élvezői, a haszonélvezetben kevésbé vannak korlátolva, mig a b) alatt említett jogi személyek vagyonának egyéb rendeltetése is van; a c) alatt foglalt vállalatok ingatlan vagyona pedig azért esik csekélyebb mérvű illetéki egyenérték alá, mivel a birtokváltozás lehetősége fenforog. A 26. §. a) pontja alá vélem jövőre sorolandóknak a korörökségi hitbizományokat is, minthogy azoknál a mostani szabályok szerint — az egyes birlalók halálozása folytán — min dig újból kiszabandó örökösödési (többnyire 10%) és a vele kapcsolatos l7s°/o átruházási illetékek fizetése nem ritkán terhelő. Az emiitett hitbizományok állaga szenvedhet nagyobb sérülést, ha a birlaló személyében gyakrabban történik változás, a mi pedig aggastyánoknál mindig valószinű. Különben a korörökségi hitbizományi javak már rendeltetésüknél fogva is inkább az illetéki egyenértékkel való megrovás alá tartoznak. 27-ik §-hoz. A 27. §. azon módozatokat határozza meg, melyek szerint az illetéki egyenérték alá tartozó ingatlanok és ingók értéke megállapítandó. Az eddigi szabályok szerint az illetéki egyenérték fizetésére kötelezettek, az egész vagyönállás részletes kimutatásán kivül, a vagyon 10 évi átlagos jövedelmét is tartoznak bevallani, s az ily bevallások előzetesen a törvényhatósági tisztviselők által voltak megvizsgálandók és hitelesitendők, iniuek alapján az illetéki egyenérték kiszabatott. Minthogy ezen eljárás a bevallásra kötelezett felekre nézve sok nehézséggel és fáradságsággal jár, és az illeték megállapítását is hosszadalmas tárgyalásoktól teszi függővé, az ügy egyszerűsítése érdekében ajánlatosnak mutatkozik a 27. §-ban foglalt azon rendelkezés, hogy a föld- és házbéradó alá tartozó ingatlanoknál mindig a földadó 100-szorosa és a házbéradó 50-szerese, illetőleg 60szorosa, tehát oly érték vétessék alapul, mely az 1873: IX. t. ez. 13. §-a határozmányainak megfelel, és mely a 10 évi jövedelem terhes bevallása és hivatalos vizsgálatoknak mellőzésével, minden körülmény közt könnyen és szabatosan megállapítható. A királyi kisebb haszonvételek — valamint a házosztályadó alá tartozó épületek és az ingó vagyon értékének megállapítására vonatkozó intézkedések lényegben az illetéki szabályok ide vonatkozó rendeleteivel egyezők — de az értékalapot szabatosabban határozzák meg. 28-ik §-hoz. A 28. §. a fennálló szabályoknak azon módosítását tartalmazza, hogy eddig csak azon javadalmasok voltak az illetéki egyenértéktől mentesek, kiknek évi tiszta jövedelme 315 frtot meg nem halad, most pedig ezen mentesség 400 frtnyi jövedelemig kiterjesztetik. 29-ik §-hoz. A 29 ik §. bővebb indokolást nem igényel. 30-ik §-hoz. A 30. §-hoz megjegyzem, hogy az érvényben levő szabályok szerint oly esetben, midőn az illetéki egyenérték fizetésére kötelezett jogi személy ingatlan vagyont szerez, vagy bárki másra átruház, mindig a teljes átruházási illetéket fizetni olyképen, hogy ha az illetéki egyenérték alá eső fél a szerző, a reá átruházott ingatlanra nézve az illetéki egyenérték fizetésének kötelezettsége csak 10 év múlva áll be. Minthogy ezen szabály tiz évi nyilvántartást tesz szükségessé, mi az ügyvitelt felette nehezíti, a javaslatba hozott eljárást czélszerübbnek tartom. 31-ik §-hoz. A 31. §-ban foglalt intézkedés egyezik az illetéki szabályok hasonló rendelkezésével,
