Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
774. szám. 85 lényeges szabályozó elemet, és -utat nyitni arra, hogy a beligazgatási költségek előleges fedezésének ideiglenesen elfogadott elve feltétlen szabálylyá válva és minden mérséklő ellensúlytól megszabadulva, végre a méltányosság határain esetleg túl is terjeszthesse egyoldalú követeléseit. A magyar orsz. bizottság ugyanis a t. horvát-szlavón orsz. bizottságétól lényegesen eltérő nézetben van arra nézve, mintha Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek olyatén felosztása, mely szerint e közjövedelmeknek csak az autonóm szükséglet levonása után mutatkozó maradványa volna a közös költségek fedezésére forditandó, képezné az egyedül helyes, egyedül lehetséges elvet, oly annyira, hogy „Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt a pénzügyi viszony szabályozásában sem most, sem máskor nem érvényesülhet más elv." Ellenkezőleg, ugy kell vélekednünk, hogy ez elv ily feltétlen érvénynyel felruházva, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy állandó állami közösségben élő felek közt helyes és életrevaló pénzügyi viszonynak alapját képezze. A pénzügyi viszonynak teljesen oly alapra fektetése, hogy az egyik fél jövedelmeiből saját u. n. autonóm szükségleteinek fedezésére felhatalmaztatván, csakis jövedelmei netáni feleslegét áldozná a közös czélokra; mig a másik fél tekintet nélkül saját belszükségleteire, kényszerítve volna a közös terhek egész tömegét foltétlenül viselni: közvetlen hatásában, de kivált logikai fejlődésében nem vezethetne egyéb eredményre, mint az utóbbi fél egyoldalú terheltetésének folytonos növekedésére és végre is erejének teljes kimerülésére. A horvát orsz. bizottság izenetének hivatkozása a monarchia két állama közti viszonyokra, nem mellette, hanem kiáltóan ellene bizonyit a horvát o. b. által most és mindenkorra feltétlen érvényűnek vitatott elvnek. A magyar orsz. bizottság nem tartja czélszeríínek a két viszony közti összehasonlitásokba mélyebben belebocsátkozni. A monarchia két fele közti paritásos államjogi kapcsolat egy részről, és Horvát-Szlavonországoknak Magyarország irányábani közjogi állása másré.szrő'1 oly különböző' természetű viszonyok, hogy az egyik-