Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

szám. nek köréből levont következtetések alkalmazása a másikra, könnyen egyik vagy másik viszony­nak teljes félreismerésére vezethetne. De a mi a két pénzügyi viszonyt illeti, ezek már nem­csak különbözőséget, de valósággal ellentétes­séget tüntetnek fel egymással szemben. A mit a horvát-szlavón orsz. bizottság izenete a monarchia közös ügyeinek költségeire nézve mond, hogy t. i. „Magyarország nem kényszeríthető oly járulék­összegre, mely minden közjövedelmét kimerítené és tulajdon állami szükségleteinek fedezését lehetetlenné tenné": az épen nem jellemzi a valóságos pénzügyi viszonyt, mely abban áll, hogy Magyarország feltétlenül köteles az illeté­kes alkotmányos testületek által megállapított közös költségekből adóképességének kulcsa szerint reá eső összegek fedezéséről gondoskodni, tekintet nélkül arra, hogy minő forrásokból veszi az erre szükse*ges eszközöket, s tehát tekintet nélkül arra is, váljon a közös szük­ségletek rendkívüli siílya miatt nem kénytelen-e egyéb fontos állami érdekeinek fejlesztését és leglényegesebb belszükségleteinek kielégítését a legszűkebb korlátok közé szorítani. Ezzel ellen­tétben Horvát-Szlavonországoknak Magyarország­hoz való pénzügyi viszonya az volt, hogy a közös költségekhez adóképességük arányában való hozzájárulásuk kötelezettségének elvi fenn­tartása mellett közjövedelmeiknek egy meghatá­rozott részét autonóm kiadásaikra fordíthatták tekintet nélkül arra, hogy minő szükségletet képviselnek a közös kiadások és minő terheket rónak a magyar korona területének egyéb részeire. A mely viszony pedig annál súlyosabb Magyar­országra nézve, mert eme közös költségek egy része, t. i. az egész monarchia had-és külügyi költ­ségeinek magyar kvótája Horvát-Szlavonországok teljes adóképességének ^arányában emelkedik, a mennyiben e hányadnak a monarchia másik álla­mával szemben való meghatározásánál a magyar állam adóképessége Horvát-Szlavonországok nyers adójövedelmének teljes beszámításával álla­pittatik meg, ép ugy, mintha azon országok az adó­képességüknek megfelelő terhet terjesen viselnék; holott valóságban a had- és külügyi költségek­nek Horvát - Szlavonországokra eső, illetőleg ezeknek nyers adójövedelme arányában emelkedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom