Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
54 774. szám. senek elő az illető diplomák, alapítólevelek, adornánylevelek vagy egyéb alapító okmányok, s ezen okiratok tartalmához képest állapíttassák meg és különittessék el a horvát rész. Az álláspontok ezen különféleségének következménye azután az lett, hogy a tárgyalások 1867. évben félbeszakittottak, s a magyar kormány azon évtől kezdve a horvát autonómiának minden évben csak annyi alapítványi kamatot küld, a mennyit a Horvátországra eső tőkék a magyar operatum szerint jövedelmeztek és pedig a mint az fentebb I. és II. alatt megjelöltetett, nevezetesen : a) a tanulmányi alapból 16,469 frtot 6) a vallási alapból . . 60,159 „ összesen tehát . . 76,628 forintot, raig a magyar kormány az ezen tőkék utáni hátralékos kamatokra kamatokat nem fizet. Minthogy a Magyarország és Horvát-Szlavon és Dalmátországok között 1868. évben megkötött államjogi kiegyezésben, s továbbá az ugyanazon egyességnek 1873. évi revisiójában ki van mondva, hogy a kölcsönös leszámolás megtörténtével Horvátországnak és Szlavóniának az őket illető rész elkülönítendő a tanulmányi és vallási commassált alapokból és nevezett országok autonóm kormányának kiszolgáltatandó, a tárgyalások folytattattak, s a magyar kormány az 1866. évben folytatott tárgyalások alapján elkészítette az elkülönitési munkálatot, 1875. évi •/. szeptember hó végéig terjedve, mely a 19-/. alatti sommás átnézet tanúsága szerint a következő összegeket tünteti fel: a) tanulmányi alap . . 380,923 frt 60 kr. 6) vallási alap . . . 1.154,305 „ 88 Yi „ c) a vallási alap a katonai végvidék számára 71,172 „ 87Y* „ d) seminariumi alap . 603,355 „ 697a „ e) a körösi káptalan alapja .... 90,789 , 18Y« , összesen 2.300,547 frt 24 kr. s levonván ezen összegből az előlegeket, miket Horvátország a tanulmányi alapban illetőség utján kapott .... 285,811 frt 13 kr. marad 2.014,736 frt 11 kr. predloze odnosni diplomi, zakladnice, darovnice ilí ine utemeljiteljne izprave te prema sadrzajut ih izpravah hrvatski dio ustanovi i izluöi. Posliedica ove razlicnosti stanovista bila je ta, da su razprave g. 1867. prekinute, a ugarska vlada da od one godine poűamsi samo onoliko zakladnih kamatah Hrvatskoj samoupravi svaké godino Salje, koliko su glavnice hrvatskoga pripadka po ugarskom operatu donasale i to kako je prije pod I i II naznaceno naime: 16,469 for. — kr. 00,159 for. kr* a) iz naukovne zaklade .... b) iz vjerozakonske zaklade. dakle ukupuo. . 76,628 för^ ~kr. docim ugarka vlada od zaostalih od ovih glavnicah kamatah, kamaté neplaca. Posto je u drzavopravnoj nagodbi od g. 1868. sklopljenoj medju kraljevinom Ugarskom i kraljevinami Hrvatskom-Slavonijom iDalmacijoni i zatim u reviziji iste nadoge od g. 1873. izreceno, da se ima iza obavljena medjisobnoga obraeu" nanja kraljevinam Hravatskoj i Slavoniji pripadajuci die njihov izluCíti iz komasíranib zakladab naukovne i vj erozakonske i izruciti autonomnoj vladi recenih kraljevinah, bile su razprave nastavljene, i ugarska vlada dala ja na temeljü razpravah vodjenih g. 1866. sastaviti operát izlucbeni, izveden do konca rujna 1875, koj glasom sumarnoga pregleda pod 19 7. sliedece svote predstavlja: a) naukovna zaklada 380,923 for. 60 kr, b) vjerozakonska zaklada . . . 1.154.305 „ 88Yi „ c) vjerozakonska zaklada za vojnu krajinu 71.172 „ 87Y» n d) sjemenistna zaklada 603,355 „ 697s „ e) zaklada krizevackoga kaptok . . . 90,789 „ 18Yi „ ukupno . . . 2.300,547 for. 24 kr. te odbiv od ove svote predujine sto ih je Hrvatska u naukovnoj zakladi preko pripadnosti primila u iznosu od 285,811 for. 13 kr, ostaje . . 2.014,736 for. 11 kr.