Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
774. mint tiszta activ követelés, mely Horvátországot és Szlavóniát illeti 1815. évi október hó végéig. A magyar kormány felhívására, hogy a horvát kormány meggyőződjék az elkészített elkülönítési operatum helyességéről, s miután a kir. országos kormány a magy. kir. vallás- és közoktatási ministeraek már az 1875. évi márczius hó 18-án 237. szám alatt kelt átiratában kijelentette, hogy reá áll arra, miszerint a commassált tanulmányi alap horvát részének elkülönítése iránt a további barátsági tárgyalások alkalmával kiindulási pontul és alapul az 1856. évi május hó 3-áról kelt legfelsőbb elhatározás fog szolgálni, kinyilatkoztatván egyúttal, hogy a commassált vallási alap elkülönítésére vonatkozólag a czélnak megfelelőnek tartja a bizottságot nem kötni holmi féle utasításhoz, hanem rábízni, hogy állapítsa csak meg az elveket, -melyek szerint a szóban levő elkülönítés eszközlendő lesz, s illető javaslatait határozathozatal végett terjeszsze fel ugy az egyik, mint a másik kormányhoz, kiküldetett a kir. országos kormány osztálytanácsosa: Halper Imre az 1875. évi november hó 28-án 5409. szám alatt kelt leirat mellett Budapestre a vegyes bizottsághoz, mely időközben a magyar kormány által kineveztetett s annak elnökéül Tanárky Gedeon kirendeltetett; az 1875. évi deczember hó 23-án 6089. szám alatt kelt leirattal pedig ez országos kormány nevezett kiküldöttje mellé rendeltetett Gerdesics János, a kir. országos kormány számvevői hivatalának számvizsgálója azon utasítással: hogy a magy. kir. vallás és közoktatási ministerium számvevőségének említett operátumát vizsgálja meg a commassált tanulmányi és vallási alapok horvát részének elkülönítéséről, s azt a számlakönyvvel s egyéb adatokkal összehasonlítván, a munkálatnak helyes voltát constatálja. Gerdesics revidens a 20'/. alatti jelentés tanúsága szerint átnézte és megbírálta az egész elkülönítési operatumot, s lényegileg azt rendén találta, csak is azt fedezvén fel, hogy a fiumei vallási alapban, melyet a magyar számvevőség ismét a horvát tartozékból (contingens) visszahatólag (retrográd) különített el, horvát tőkék vannak, nevezetesen a megszüntetett novi-i és szám. 55 kav cista aktivna irazbina pripadajuca Hrvatskoj i Slavoniji do konca mjeseca hátopada 1815. Na poziv ugarske vlade, da se hrvatska vlada osvjedöi o pravilnosti izradjena izlucbenoga operata i posto je kr. zemalska vlada jur dopisom od 18 ozujka 1875. br. 237 ug. ministru za bogosíovjeinastavuizjavila, dapristaje na to, da u svrhu izlucbe hrvaískoga diela komasirane zaklade naukovne pri dalje drzati se imajuóih povjerenstvenih razpravah bude izhodistem i podlogom previsnje riesenje od 3 svibnja 1856. oöitovavsi ujedno, da u pogledu izlucbe komasirane zaklade vjerozakonske drzi sa svrsi shodno, revezati povjerenstvo na naputak kakov, vec mu prepnstiti, da samo ustanovi naőela po kojih bi se imala obaviti ta izlucba, te da doticne predloga svoje podnese odluke radi kako jednoj tako i drugoj vladi odaslan bje odsjeőni savjetnik kr. zemaljske vlade Mirko pl Halper odpisom od 2S studenoga 1875. br. 5409. u Budimpestu k mjesovitom povjerenstvu, kője bje medjutin po ugarskoj vladi imenovano i predsjednikom istoga postavljen Gedeon Tanárky a odpisom od 13. prosinca 1875. br. 6089. bje recenomu izaslaniku zemaljske vlade priedieljen revident racunarskoga ureda kr. zemalj. vlade Iván Gerdesic s nalogom, da ima izpitivati prije spomenuti operát racunovodstva kr. ug. ministartstva za bogostovse i nastavu o izlucenju hrvaískoga diela komasiranih zakladah naukovne i vjerozakonske i sravnivati isti operát s kontov nom knjigom i inimi podatci i zatim usíanoviíi upravuost operata. Revident Gerdesic je glasom izviesca pod 20. V. pregledao i izpitao cieli izluébeni operát, 20'/* te gaje u bitnosti u redu naSao, jedino je pronasao da ima u rieókoj vjerozakonskoj zakladi, koji je ug. raöunovodstvo opet iz hrvatskoga pripadka nazad izlucilo, hrvatskih samosíanah Paulinah u Novom i u Cirkvenici, a stanje tih glavnicah da je bilo g. 1848. kad se je Hrvatska