Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-795. Törvényjavaslat, a fővárosi közmunkák tanácsának, a Sugárut és a Nagy-körút létesitésére, az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett sorsolási kölcsönalapból adott előlegek kamatmentességéről

380 795. szám. Melléklet a 795. számú irományhoz. Indokolás, „a fővárosi közmunkák tanácsának, a Sugárút és a Nagy-körút létesítésére, az 1880. évi X. t.-cz. alapján felvett sorsolási kölcsönalapból adott előlegek kamatmentességéről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1870. évi LX. törvényczikk 3. §-a azt rendeli, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa az ezen törvény 2. §-a értelmében, a főváros északkeleti részében nyitandó sug4rutat szegélyező telkek megszerzésére, a nyereménykölcsön-alapból engedélyezett 4.863,842 frtnyi kölcsönt a szerint, a mint a szerzett területeket újra értékesiti, időnkénti részletekben, a kölcsönalapnak az esedékes kamatokkal együtt visszatéríteni tartozik. Az 1871. évi XLII. t. ez. 6. §-a hasonlóképen kötelezi a közmunkák tanácsát, hogy a nagy-körút létesitésére szükséges telekkisajátitások eszközlésére a nyereménykölcsön-alapból engedélyezett 900,000 frt, illetőleg az 1872. évi költségvetési törvényben megszavazott 500,000 frt beszámitásával 1.400,000 frtra menő előleget annak idején, szintén a lejárt kamatokkal együtt, az alapnak megtérítse. A két törvényczikk ezen rendelkezése, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa az adott előlegeket kamatoztatni tartozik, azon kettős feltevésen alapszik, hogy a telekkisajátitások az előirányzott áron eszközöltetni fogsiak s hogy a fővárosi közmunkák tanácsa a birtokába jutott telkeket, különösen a sugárútiakat rövid idő alatt és nyereséggel értékesiteni fogja. Ezen feltevések azonban nem valósultak. A kisajátítások ugyanis mind a sugárúton, mind a nagy-körúton, főleg az esküdtszéki tárgyalások ismeretes hibái és fogyatkozásai miatt sokkal nagyobb összegbe kerültek, mint a menynyire előirányozva voltak. Jelesen a sugárúton ez utat szegélyező telkek kisajátítása a nyereménykölcsön-alapból előlegezett 4.863,812 írt kölcsönnél 744,530 frt 73 krral nagyobb összeget vett igénybe; tekintetbe véve még azon 867,167 frt 47 krnyi több-költséget, melylyel az útba eső terület kisajátítása a törvényhozás által e czélra véglegesen engedélyezett 2.277,097 frtnyi hitelt meghaladta, a terület kisajátítása összesen 1.611,698 frt 20 krral többet vett igénybe, mint a mennyire előirányozva volt. Ezen több-költséget a fővárosi közmunkák tanácsa kénytelen volt a fővárosi pénzalapnak akkor tájban még tetemes bevételeiből előlegezni, egy részt azért, mivel a nyereménykölcsönalapból a törvényben megszavazottnál nagyobb előleget nem nyerhetett és nem igényelhetett, másrészt pedig azért, mivel a kisajátítások beállítása által, a sugárút létesítését nem koczkáztat-