Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-795. Törvényjavaslat, a fővárosi közmunkák tanácsának, a Sugárut és a Nagy-körút létesitésére, az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett sorsolási kölcsönalapból adott előlegek kamatmentességéről
795. szám. 381 hattá. Miután pedig a fővárosi közmunkák tanácaa ezen nagy összeget végleg nem nélkülözhette, és az 1870. évi X. t. ez. által reá bizott teendők elhanyagolása nélkül, a fővárosi pénzalapból végleg el nem vonhatta, kénytelen volt a nevezett tanács a felmerült többköltséget is megtérítendő előlegként a sugárúti telkek terhére irni, ugy hogy azoknak értékesítéséből nem csak a nyereménykölcsön-alapból adott 4.863,842 frt előleg és kamatainak, hanem a fővárosi közmunkák tanácsának egyéb bevételeiből előlegezett 1*611,698 frt 20 krnak, összesen 6.475,510 frt 20 krnak kamatostól kellett volna megtérülni. A nagy-körúton a kisajátítások igénybe vették nem csak a nyeremény-kölcsönalapból az 1871. éviXLII. t. ez. által engedélyezett 900,000 és az 1872. évi VII. t. czikkben megszavazott 500,000, összesen 1.400,000 frtnyi előleget, hanem szükségessé tették azt is, hogy a törvényhozás az 1878. évi XII. t. ez. értelmében e czélra közvetlenül az államkincstárból további 197,826 frt előleget engedélyezzen, s hogy a kormány néhány útba eső telek tulajdonosának törvényes kisajátítási követeléseinek kielégítésére, a fővárosi közmunkák tanácsának az államkincstárból 7°/o kamat mellett még további mintegy 200,000 frt előleget engedélyezzen, úgy hogy a fedezetül kijelölt és 1873. előtt 4 millió forintra becsült, de valóságban talán felényit sem érő dunaszabályozási telkek összesen 1.800,000 frtot meghaladó előleg-tartozással vannak megterhelve, mely a hátralékos kamatok hozzászámHasával a 2 millió frtot immár tetemesen meghaladja. A telek-kisajátítási költségek e szerint mindkét esetben nevezetesen meghaladták az előirányzatot ; az anyagi fejlődés rohamos haladása iránt, a hetvenes évek kezdetén uralkodott reményeken alapuló másik feltevés, hogy a kisajátított telkek rövid idő alatt és nagy nyereséggel értékesíthetők lesznek, pedig szinte alaptalannak bizonyult, és e részben már az 1873-iki közgazdasági válságot követő események minden ábrándot eloszlattak. A nagykörúti előleg fedezetéül kijelölt, a dunaszabályozás által nyert telkek ugyanis, melyek 1873. év előtt miutegy 4 millió forintra becsültettek, jelenleg távolról sem képviselik azon értéket s nincs kilátás arra, hogy ezen telkekre nézve az értékesithetési esélyek a közel jövőben annyira fognának javulni, hogy a kincstárból adott előlegek és ezek kamatain kivül, még a nyeremény-kölcsön alapból adott 1.400,000 forintnyi előleg és ennek már eddig lejárt, valamint még 10—20 év alatt felszaporodó kamatai is bekerüljenek, illetőleg, hogy ezen jelenleg igen csekély és az azokat terhelő előlegek összegét meg nem haladó értékkel biró telkek értékemelkedése, még ha a főváros fejlődése rendkívüli lendületet nyerne is, a kamatteher növekedésével egyenlő lépést tarthasson. A sugárúti telkek értékesítésénél a viszonyok kétségkívül kedvezőbben alakultak, a mennyiben a fővárosi közmunkák tanácsának mindjárt kezdetben sikerült az általános municipális bank, a franco-magyar bank és az Erlanger bankházból alakult sugárúti vállalattal ezen telkek eladása iránt akként szerződni, hogy a vállalat magát kötelezte az utat szegélyező telkeket a kisajátítási áron átvenni, és azonfelül az útba eső terület kisajátítási költségeinek felét megtéríteni, a vételár lefizetéséig pedig a hátralevő összegeket 5V* 0 /°-kal kamatoztatni. Ezen szerződés szerint ugy a nyereménykölcsön-alapból, valamint a fővárosi alapból a telek-kisajátításra fordított előlegeknek kamatostól való megtérítése biztosítva látszott. Ámde bekövetkezvén az 1873. évi gazdasági válság, ezen szerződés végrehajtása legyőzhetlen akadályokba ütközött, melyeknek folytán a szerződés felbontása elkerülheti enné vált s a kormány magát kénytelennek látta, beleegyezését adni ahhoz, hogy a sugárúti építési vállalat 1.551,000 frt kárpótlási összeg lefizetése mellett, a szerződés terhe alól, illetőleg azon telkek átvétele alól, melyeknek vételárát még le nem rótta, s melyeknek szerződésszerű becsértéke 5.545,000 frtot tett, felmentessék. Ezen kárpótlási összeg segítségével képes volt a fővárosi közmunkák tanácsa a sugárúti
