Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-713. Törvényjavaslat, az 1877. évi XXVI. törvényczikkben megállapitott vasuthálózat kiegészitéséről, s az abban foglalt némely határozat módositásáról

713. szám. 83 zimonyi) s a már létesitett bród-dályai vonalakkal, valamint természetszerűleg, a Sziszekig terjedő déli vasuttársulati vonalakkal is összeköttetésben lenne. Az 1877 : XXVI. t.-czikben megállapitott vonalak által a határőrvidékről a tenger /elé irányuló forgalom (névszerint nagymennyiségű donga, épület- s szerszámfa) ha e vonalak állami kezelés alatt állanak, Fiume részére kétségtelenül biztositva leend. A mi pedig az északnyugati boszniai forgalom megnyerését s illetőleg biztositását illeti, e tekintetben aránytalanul csekély eszközökkel érhető el a czél, a mennyiben csak is a sziszek-bródi vonalnak Sunja melletti pontjától a boszniai határig, illetőleg a Banjaluka-doberlini vasút doberlini állomásáig terjedő, összesen 25*425 kilométert tevő szárny-vonalat kell kiépítenünk, melynek költségei 2.840,000 írtban lettek előirányozva. A sziszek-sunja-doberlini összeköttetés egyébiránt ugy a magyar államvasutak déli vonalainak s a fiumei kikötőnek, valamint a monarchiának is érdekében áll. Eltekintve ugyanis ezen összeköttetésnek politikailag vett kihatására és hadászati fontosságára, kétségtelen, mikép létesítése által a monarchia hatalmi állásából kifolyólag Boszniában elhelyezett hadsereg élelmezése, s más tekintetben leendő ellátása tétetnék aránytalanul olcsóbbá s biztosabbá, mert különösen a Bosznia nyugati részében, illetőleg Növi és Banjaluka vidékén állomásozó csapatok számára küldött szállítmányoknak Sziszek felől kell jönniök, s itt vasút hiányában rendkívüli szállítási költségek merülnek fel, melyek a vasúti szállítás díjainak nyolcz- sőt tízszeresét is kitehetik, ugy, hogy a kérdéses vasút létesítése által ezen nagy különbözetek megtakarittatnának. Ezenkívül figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy a Sziszek-Doberlin-Novi vasút kiépítése után északnyugoti Boszniával a magán árúforgalom és a kereskedelmi összeköttetés élénkülni és Magyarország számos vidékére nézve érezhetően megkönnyittetni fog. Nem is kell aggódnunk, hogy e vonal kiépítése által forgalmi érdekeink szenvednének. Talán lehetett volna tartanunk csorbításuktól, ha e vonal Banjalukától Szerajevóig előbb építtetett volna ki, mint a bród-szerajevói összeköttetés; igy azonban kereskedelmi érdekeinket annál jobban biztosítottaknak tekinthetjük, mert még e két vonalnak egyidejű kiépítése esetén is a magyar forgalom helyzete kedvezőbb maradna, a mennyiben a Bánj aluka-Szeraj evői irányban fenforgó rendkívüli építési nehézségek és az e vonalon el nem mellőzhető emelkedések képtelenné tennék azt, hogy a bród-szerajevói iránynyal eredményteljesen versenyezzék. Midőn ennélfogva a jelen törvényjavaslat elfogadását tiszteletteljesen ajánljuk — azon biztos meggyőződésben teszszük azt, hogy végrehajtása saját érdekeinknek szolgáland, a mennyiben a létesítendő vasúti összeköttetések által nagy költséggel épitett déli vonalaink, valamint a fiumei kikötő részére megfelelő forgalmi háttért teremtünk, mely háttért egyrészt a Határőrvidék s másrészt Bosznia nyugati része képezendi s melyeknek a tenger felé irányuló forgalma, ha a kiépítendő vonalak állami kezelés alatt állanak — déli vonalaink s Fiume részére kétségtelenül biztositva leend. A jelen törvényjavaslat tárgyát, képező vasutak költségeit illetőleg a határőrvidéki hatóság főnökével az ugyan e törvényben kifejezést nyert megállapodások jöttek létre, melyeknek indokolására a következőket kell megjegyeznünk. Az 1877: XXVI. t. ez. 2. §-a rendeli, hogy az ugyan e (örvényezikk 1. §.ának a) és b) pontja alatt felsorolt vonalak a határőrvidéki állami erdők rendkívüli bevételeinek készletben levő és vasútépítésre fordítható részéből ennek mérvéig építtessenek. Ehhez képest a jelen törvény tárgyát képező vonalak közül : a) a sziszek-sunjai szakasz (1877: XXVI. t. ez. 1. §. a) pontja) és b) a Sziszektől a károlyváros-fiumei vasút egy alkalmas pontjáig vezetendő vonal