Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-713. Törvényjavaslat, az 1877. évi XXVI. törvényczikkben megállapitott vasuthálózat kiegészitéséről, s az abban foglalt némely határozat módositásáról

84 713. szára. költségei (ugyanazon §. b) pontja) a mondott alapból lennének létesítendők, azonban csak akkor, ha ez alap a szükséges tőkékkel tényleg rendelkeznék. Minthogy azonban a mondott alap vasúti építésekre fordítható részének készlete f. évi február végével csak 1.129,281 frtot tett ki s másrészt a fentebb felsorolt okok miatt az építésnek beláthatlan időre elhalasztása saját érdekeinkkel ellenkeznék; abban történt a megállapodás, hogy a határőrvidéki beruházási alap a sziszek-sunjai és a mire az 1877: XXVI. t. ez. szerint eddig kötelezve nem volt, a sunja-határszéli vonalrészek költségeit viselje ; előlegeket kapván egyúttal a sziszek-sunja-határszéli vonal építésére, a mennyiben ezen vonal költségei, a határőrvidéki alapból jelenleg nem fedezhetők. A mi a Sziszektől Károlyvárosig vezetendő vasutat illeti, minthogy e vonal a horvát polgári területen fogván vezettetni, a határőrvidéket épen nem, esetlegesen pedig alig érinti s igy annak külön terhét nem képezhetné, azon javaslatot teszi a kormány, hogy a sziszekkárolyvárosi vonal kiépitését a magyar állam vállalja el saját számlájára. A határőrvidéki alap terhére esnék tehát a közegeink által tett előmunkálatok alapján készített költségvetés szerint: 1. a sziszek-sunjai szakasz költsége (20700 kilométer) 1.560,000 frt, 2. a sunja határszéli szakasz költsége (20*825 kilóm.) 2.400,000 > összesen . 3.960,L00 frt. A károly város-sziszeki vonal, mintegy 86 kilométer, az általános helyi tanulmányok szerint 6.000,000, egész 6.800,000 írttal leend kiépíthető. Végre a mi a boszniai területen határunktól a doberlini állomásig terjedő résznek kiépitését illeti, e tekintetben a közös ministeriummal abban történt megállapodás, hogy e vonalnak 440,000 frtra előirányzott költségei szintén a magyar államkincstárból fedeztessenek, ennek ellenében azonban a vonalszakasz tulajdoni joga a magyar államnak biztosittatnék. Ez alkalommal szükségesnek tartjuk különben megjegyezni, hogy a sunja-bródi vasutrész kiépitése is a legközelebbi időre kilátásba veendő a nélkül, hogy bevárnunk kellene, mig a határőrvidék! beruházási alap a sziszek-sunja-határszéli vonalrészre nyerendő előlegeket megtéríti, s azonfelül, mig a sunja-bródi részvonal építésére szükséges tőke felett rendelkezik, miután e vonal kiépitése nélkül, a már forgalomban levő dálya-bródi vonal csak zsákpálya marad, s kiépitését ezen felül a már fentebb felsorolt érdekek is határozattan követelik. Meg kell különben még jegyeznünk, hogy a sziszek-doberlini vasút kiépítésére s üzletére nézve a csász. kir. szab. déli vasuttársulat is kért — többi vonalaira nézve biztosított állami garantiájának e vonalra leendő kiterjesztése mellett — engedélyt, a kormány azonban az államérdekeit csak ugy vélte kellőleg megóvhatóknak, ha e vonalat a törvényjavaslatban megállapított módon létesiti s üzletét is az 1877: XXVI. t. ez. 7. §-ának megfelelőleg államilag kezelteti, mi mellett még a pénzügyi szempont is volt irányadó —• a mennyiben a déli vasút részére nyújtandó garantiából esetleg folyó teher, csak is a magyar államkincstárt fogná illetni, mig a vonalnak javaslatba hozott kiépitésével járó összes terhek, véglegesen egyedül a határőrvidéki alapra hárulnak. Budapesten, 1880. évi június hó 2-án. Gr. Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénzügyminister. Ordódy Pál s. L, m. kir. közmunka- és közlekedésügyi minisier.