Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

?78 743. szám. azon nézete, hogy a vizszine Szegednél még 1 métert fog emelkedni, nem látszik alaposnak. Azt, hogy az eddigieknél nem következhetnek-e be sokkal nagyobb légköri csapadékok, s ezek folytán mennyire emelkedhetik a vizek szine, előre senki sem mondhatja meg, s ép azért ezen körülmény nem is vehető számításaink alapjául. Okoskodásaink tárgyát csak az képezheti, hogy az eddig ismert legnagyobb lefolyási tömeg mellett a folyó pályáján bekövetkező mesterséges változtatások folytán fog-e a vizszine emelkedni vagy sem, s ha emelkedik, minő magasságra? Erre nézve pedig az adott viszonyokból nem lehet a külföldi szakbizottság által felállított vizszinemelkedést következtetni. A folyó igen csekély kivétellel már egész hosszában töltések közé van véve; a még ezután felállítandó töltések, valamint azon körülmény, hogy a létező töltések kellő megszilárdítása folytán, a szokott töltésszakadások s ezzel együtt a kiöntések meg lesznek szüntetve, nem gyakorolhat oly hatást az árvíz tükrének felemelésére, a melyet az alsó átvágások üregének most folyamatban lévő kibővítése ne lenne képes a legnagyobb részben ellensúlyozni. Attól sem lehet félni, hogy a felső átvágások hatása folytán még magasabbra emelkedjék az árvizek szine, mivel ezek állapotában addig nem történik nevezetes változás, míg az alsó átvágások kellőleg ki nem bővíttetnek, azután pedig hatásuk annyival kevésbbé lesz Szeged városára nézve káros, mivel ott még, mint alább látni fogjuk, az átvágásokon, kívül egyéb a lefolyási szelvény növelését czélzó építkezések is fognak végrehajtatni. Végül meg kell jegyezni, hogy ha a külföldi szakbizottság által jósolt árvizszinemelkedéstől kellene tartani, akkor az általuk ajánlott töltésmagasságokat nem lehetne elfogadni, mivel Szeged táján a tiszaparti töltések koronájával átalában szinelne, Tápé felett egy kilométer hosszban a töltést 05 méterrel meghágná az árvíz. Az árviz sülyesztése Szeged mentén. A Tiszaszabályozás kezdetén tervezve volt, hogy a Maros folyó vize a szegedi, alig 160 méter széles szorulaton alól, a város és a 90. számú úgynevezett vedresházi átvágás között vezettessék be a Tisza medrébe. Ezt azonban akkor Szeged városa, a nagy lendületet nyert marosi fakereskedésnek csökkenésétől félve, ellenezte. Később a bekövetkezett magas állású árvizek arra indították Szeged városát, hogy előbbi magatartásával felhagyva, a Maros levezetését ne ellenezze. Azonban akkor már az osztrák államvasut-társulat vonala fel lévén építve, a Maros levezetés végett a vasút töltésében építendő, s a vasút engedélyezése alkalmával előre nem látott hid kérdése hosszas tárgyalásokat idézett elő, melyeknek végre is az lett az eredménye, hogy a résztvevő szakértők, véleménye szerint a Maros levezetéséből származható előny nem érdemelné meg azon pénzáldozatot, melybe annak kivitele, a szabályozás megindítása óta jelentékenyen megváltozott helyi viszonyok folytán kerülne, s e nagymérvű áldozat annál kevésbbé volna indokolt, mivel a kanizsai szorulatoknál még csekélyebb az ármeder szelvénye mint Szegednél, a viz tehát épen ugy, vagy még jobban lefolyhat a szegedi, mint a kanizsai szorulaton keresztül, mely szorulatnál pedig, a tárgyalások idejéig, veszélyes duzzadások nem mutatkoztak. Az ezután következő, kevésbé nedves évek alatt a Szeged mentén szükséges szabályozási munkák kérdése egészen mellőzve lett, s csak az 1876. évi rendkívüli áradás elevenítette azt fel ismét. Az akkor rendelkezésre állott adatok szerint a Maros-levezetés teljesen czélszerűnek látszott. Azonban már előre lehetett látni, hogy a szabályozási munkák megindítása idejében néhány százezer frtra előirányzott levezetési költség, a vasútépítés és a területek nagymérvű értéknövekedése folytán most már több millió forintra fog rúgni. Ily nagy költséggel szemben mindenekelőtt szükséges volt beszerezni mindazon részletes műszaki adatokat, a melyek alapján biztosan meg lehessen ítélni, minő eredmény várható