Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

276 743. szám. alacsonyabb árvizek ellen, a Sövényházán alól Szegedig terjedő vonal pedig a múlt évihez hasonló árvizek ellen is sikerrel megvédhető. Szeged városa régen küzd már az ellen, hogy a percsora-szegedi társulat mostani terjedelmében fennmaradjon, s azt kívánja, hogy a sövényházi magaslaton régóta fennálló kereszttöltés kellő méretekkel kiépittetvén, a kereszttöltésen felül, Percsora és Sövényháza közt fekvő ártér hagyassák ki a társulat kötelékéből, és a kereszttöltésen alól a röszkei magaslatokig eső árterületek birtokosai új társulatot alakítsanak. A percsora-szegedi társulat töltésvonalának elpusztulása után Szeged városa még inkább ragaszkodik ezen kívánságához, sőt a tavaszi árvizek előtt a sürgős szükségnek megfelelőleg meg is erősítette a sövényházi kereszttöltést. Tekintettel azon körülményre, hogy a Percsora és Sövényháza közt eső tiszai töltésvonalat a múlt évben nem sikerült védképes állapotba helyezni, a kereszttöltés megerősítése egészen indokolt volt, mert nagyobb áradás esetében csak az tartóztathatta volna fel a tiszai töltésvonalban levő réseken kiözönlő árt, hogy az a társulati terület alsó részét is el ne öntse, s a még akkor tökéletesen be nem fejezett szegedi körtöltést meg ne támadja; de ha egy új sövényháza-röszkei társulat alakítása esetére a Sövényházán felül eső árterület magára hagyatnék, ezen árterület birtokosa a tiszaparti töltésvonalat Percsora és Sövényháza között a végleges méretekkel kiépíteni és fenntartani képes alig lenne. Ennélfogva a percsoraszegedi társulat ügyét csak az érdekeltekkel való tárgyalások alapján lehet czélszerüen és az érdekeltekre megnyugtató módon megoldani. A tárgyalásokat már megindítottam s azoknak befejezése után fogok ez ügyben véglegesen határozni. Körtöltés. Tekintettel a tavaszi árvíz ellen, a fennállott töltések felhasználásával épített körtöltésvonal túlságos hosszára és igy a megvédésével járó nehézségekre, továbbá egyrészének, u. m. a szillér-baktói régi töltésnek rendetlen vonalozására, valamint azon körülményre, hogy a hosszú vonal által körülzárt nagykiterjedésű területről az ott összegyűlő, nagyobb mennyiségű csapadék vizeket, magas vízállások alkalmával csak költséges szivattyúzás által lehet eltávolítani; a külföldi szakbizottság egy része a körtöltést közvetlenül a város körül szabályos vonalban kívánja vezetni, ugy, hogy a régi városi területnek egy csekély s rendetlen kiugrást képező része a körtöltésen kivül maradna. E vonalnak hossza a szilléri töltéstől az osztrák államvaspályáig csak 6-5 kilométer, holott a régebben fennállott töltések megerősítése és összekapcsolása által a tavaszszal előállított körtöltés hossza ugyanazon végpontok között 135 kilométer. Az ajánlott körtöltés 30 méter koronaszélességgel szelid lejtőkkel lenne kiépítendő, ugy, hogy egyszersmind a város körül körutat képezzen. Ezenkívül ugyanazon tagjai a bizottságnak ajánlják, hogy a kormány oly intézkedéseket tegyen, a melyek a város területének mindinkább terjedő feltöltését előmozdítsák, s hogy a városban levő több főutak már most az árvizszin feletti magasságra feltöltessenek a végett, hogy a háztulajdonosok ezen utak magasságához alkalmazzák lassankint telkeiknek feltöltését és hogy ezen utak által a város területe, több körülzárt részekre osztatván, ha a viz a körtöltés valamely pontján betörne is, csak a réstöl-jóbbra balra legközelebb eső utak közti terület öntessék el s az árnak továbbterjedését ezen utak meggátolják. A bizottság többi tagjainak nézete szerint a tavaszszal épített körtöltés legnagyobb része meg volna tartandó, csupán a szillér-baktói és alföldi vasuttöltés által képezett csúcs volna lemetszendő egy rendes görbe vonal által, mely a szillértől indulna ki s az alföldi vasuttöltés vonalához az indóház közelében csatlakoznék