Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

228 743. szám. Eszlártől T.-Dobig nyugati, onnan Szolnokig délnyugati irányban halad a folyó völgye, s még mindig a jobb partról kap nevezetesebb víztömegeket, az egyesült HernádSajóból és a Zagyvából. Szolnoktól egész Zalánkeményig, a Tiszának a Dunába ömléseig, határozottan déli irányt követ a síkterület alacsonyabb része s ebben maga a Tisza medre. E szakaszon a jobbparti terület vizszegény homokmagaslat, minden mellékfolyó a balparton ömlik be: Csongrádnál a Körös vizszerkezet vizei {Ér, Berettyó, sebes-, fekete és fehér Körös egyesülten) Szeged felett a Maros, Titel átellenében a Bega. E rövid leírásból látjuk, hogy a Tisza nemcsak a magyar északkeleti Kárpátokról és az Erdélylyel határos magyarországi megyék hegységéről lefutó vizeket, hanem még az erdélyi hegyek közül a magyar alföldre átjövő folyók vizeit is befogadja, mely összes vizek gyűjtő felülete kerekszámban 1525D myriaméterre (2650 D mtfld) tehető. Ezen nagy kiterjedésű, vizgyüjtő felület egyáltalában nincs jő összhangzásban a Tisza folyó sajátságos esési viszonyaival. A Tisza folyónál nincsenek meg azon átmeneti fokok, a hegyi szakasz erős eséséből, a legalsó szakasz szelid lejtőjére, mint más folyóknál. A Tisza alig ér ki a hegyek közül, viszonyos esése már Koródnál, a Dunába ömlés felett 1196 kilométerrel O'OOO l-re leszáll, a minő esés más folyóknál csak a legalsó szakaszon szokott lenni. Koródon alól Roffig 0-00002—000005 közt, Roffon alól a Dunáig 000001 és 0.00002 közt változik a viszonyos esés. Ily nagy kiterjedésű vizgyüjtő felület s ily csekély esés mellett nagyon természetes, hogy a Tisza medre nem volt képes levezetni az árvizek egész tömegét, hanem annak nagy része a meder szine felett elterülve, óriási területeket borított árjaival, s több elzárt medenczékbeii soha ki nem száradó mocsárokat képezett. A Tisza árvizei által, valamint mellékfolyóinak alsó szakaszain, ezen mellékfolyók és a főfolyó árvizei által közösen borított árterület kiterjedése a következő: 1 1 2 3 4 Nagy-Szőllőstől Tokajig a Bodrog beömléséig (361-800 kilométer) . Tokajtól Csongrádig a Körös beömléséig (515-360 kilométer) .... Csongrádtól Szegedig a Maros torokig (105*516 kilométer) 120CG öles hold hectár 1 1 2 3 4 Nagy-Szőllőstől Tokajig a Bodrog beömléséig (361-800 kilométer) . Tokajtól Csongrádig a Körös beömléséig (515-360 kilométer) .... Csongrádtól Szegedig a Maros torokig (105*516 kilométer) 1.114,520 715,102 138,957 651,234 481,024 i 308,637 59,973 i 281,072* 1 1 2 3 4 Összesen 2.619,813 1.130,706 i A Szamos, Latorcza, Ondova-Tapoly vizszerkezetek összes árterülete be van számítva, a többi mellékfolyók vizszerkezetéből azonban csak azon rész, melyet a folyók árjai a Tiszával közösen borítanak. A Tisza folyó medre jól be van vájva a földszin alá, s szélessége is tekintélyes; ugyanis a szabályozás előtt volt: Tisza-Ujlak és a Szamos között a Szamos és Bodrog > > Bodrog > Sajó » > Sajó > Kőrös » > Kőrös > Maros > > Maros > Duna » középmélysége: 9*17 méter 11-38 > 11-85 > 10-43 > 11-47 » 11-38 > középszélessége: 115-69 méter 125-17 > 151-72 » 16500 » 183-96 > 216-20 »