Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

743. szám. 229 hogy árjai mégis oly sok pusztításokat tettek, annak oka egyedül a fentebb már emiitett nagy kiterjedésű vizgyüjtő felületben s a felette csekély esésben, illetőleg lomha folyásban keresendő. Mint folyási akadály megemlitendő még a meder pályájának rendkivül kanyargós volta, mely körülmény nemcsak az által hátráltatja a vizek lefolyását, hogy a megfutandó pályát tetemesen megnöveli, s T.-Újlaktól a Dunáig 2

19

/ico-or annyira nyújtja, mint a mekkora a völgy hoszsza, hanem a kanyarok, a folytonos irányváltozásból származó ellenállás folytán felemésztik az esés egy részét, azaz megakadályozzák azon folyási sebességnek létrejövetelét, a mely a kanyar kezdete és vége közti vizszinesésnek egyenes folyási irány mellett megfelelne. A Tisza és mellékfolyói szabályozási tervezetének elkészítésével az országos építészeti igazgatóság részéről megbízott mérnök, Vásárhelyi Pál, ép a fentebb vázolt folyási akadályok megszüntetésére s ez által a vizek gyorsabb levezetésére fektette a fősúlyt, mely czélból T.-Ujlaktól le a Dunáig összesen 120 kanyarnak átvágását tervezte. Ezen átvágásokra vonatkozó adatok a következő táblázatban láthatók. Az egyes szakaszok Az átvágások . Az egyes végpontok közt 32 m Kilonitterenkénti esés 05 s •aj N in megnevezése i i S távolság a rövidítés 32 m -3 aí -rt* $ &£> ÓD 5

c-?3 •eS _ ** •a növekedés 05 s •aj N in megnevezése m N W X! aí !-t m O xt a folyó eredeti pályáján az átvágások által kiegyenesített pályán kilométerekben a 3 32 m -3 aí -rt* $ &£> ÓD 5

c-?3 •eS _ ** •a g -C3 'fi a •aS £ 3 05 s •aj N in megnevezése m N W X! aí !-t kilóm. küom. ' kilóm. kilométerekben a 3 mtr. mtr. mtr mtr. g -C3 'fi a •aS £ 3 I. II. III. IV. V. VI. VII. Tisza-TJjlaktól V.-Náményig V.-Naménytól Csapig . Csaptól Tokajig .... Tokajtól Szolnokig . Szolnoktól Csongrádig. Csongrádtól Szegedig . '. Szegedtől a Dunáig. 14 12 37 30 7 7 13 10.499 7-388 26-145 40-479 9-695 10-529 25 272 87 79 170 380 134 105 253 223 36S 661 795 562 516 605 54-522 49-494 84-214 216-871 75-965 78-057 194-089 32-701 29-874 86 447 163-924 58-597 27-459 59-516 0-375 0-376 0-506 0-430 0-435 0-260 0.234 12-090 3-378 8-881 10-797 2-598 2-270 4-632 0-1387 0-0425 0-0520 0'028i 0-0193 0-0215 0-0182 0-2217 0-068 0*1054 0-0500 0-0341 0-0291 0-0239 0-0830 0-0257 0-0534 0-0216 0-0148 0.0076 0-0057 0-598 0-605 1-026 0-760 0-767 0-353 0-313 I. II. III. IV. V. VI. VII. Összesen . 120 130-007 1211 730 753-212 458-518 0-378 44-646 0-0368 0-0592 0-0224 0-609 A főfolyó kiegyenesitésén kívül még a Bodrognál is tervezett Vásárhelyi 13 kanyarátvágást; az Ungot és Latorczát pedig egy rövid csatorna által már Csapnál javasolta a Tiszába bevezetni, mely esetben annak alsó szakasza Csaptól kezdve a Bodrocska folyóig egészen megszűnt volna; végre a Sajó beömlését eredeti torkolatán alól mintegy4-172kilométerrel alább eső pontra tervezte áttétetni. A többi mellékfolyóknál létesítendő szabályozási munkálatokról semmit sem tartalmaz a Vásárhelyi-féle tervezet. A kiöntések megakadályozása végett, úgy a főfolyó mentén, mint a mellékfolyók mellett felfelé azon pontig, a meddig a főfolyó árjai visszahatnak, töltések emelését javasolja Vásárhelyi, de azoknak sem vonalozását, sem méreteit nem határozza meg; csupán az átellenben eső töltésvonalaknak egymástóli távolára nézve mond annyit, hogy az túl a rendjén nagy ne legyen, mivel a >vizárt lehetőleg össze kell tartani, hogy a lehető legnagyobb és sebesebb lefolyás eszközöltessék* ; továbbá, mivel a földszine a part közelében 1-58—2-21 méterrel magasabb, mint hátrább, s igy a partoktól nagy távolságban emelendő töltések 3—4 annyi munkába kerülnének, mint a part közelében építendők. Mint az I-ső szakaszban már említve volt, többféle javaslatok tétettek a Tisza folyó szabályozására, de mindannyiról itt megemlékezni, nagyon hosszadalmassá tenné ez előterjesz-