Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-730. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról

730. szám. 183 16. §. Az osztályozás és becslés az eljáró bíró vezetése alatt és a működő mérnök közbejöttével, a helyszínén eszközöltetik, s annak bevégzése után a munkálat a szakértői bizottság és, a felek jelenlétében felolvastatik s aláírás által hitelesíttetik. Ez alkalommal jogukban áll az osztályozással vagy becsléssel meg nem elégedő feleknek felszólalásaikat előadni, melyek jegyzőkönyvbe vétetvén, azokat a bizottság a helyszínén haladék nélkül vizsgálat tárgyává tenni és fölöttük határozni köteles. Ez újabb eljárás az előbbihez hasonló módon hitelesitendő. 17. §. A mérnöki előmunkálatok hitelesítését a hitelesítő mérnök vizsgálata és véleménye alapján az eljáró biró teljesíti, a felmerült hiányok pótlását vagy kiigazítását elrendeli és foganatba véteti. 18. §. Az előmunkálatok folyama alatt sem az eljáró biró határozatai és intézkedései ellen, sem mások cselekvényei vagy mulasztásai folytán, külön per orvoslatnak, semmiségi panasznak, felebbezésnek vagy igazolásnak helye nincs. Az előmunkálatok befejezése után az annak folyama alatt felmerült sérelmek orvoslása végett a felek előterjesztéssel élhetnek, mely a hitelesítés befejezése után legfölebb 15 nappal, vagy az eljáró bírónál vagy a királyi törvényszéknél írásban nyújtandó be. Ez előterjesztés felett a királyi törvényszék határoz, —mi ellen további külön perorvoslatnak helye nincs, s a netaláni sérelmek az érdemleges ítélet elleni felebbezésben terjesztendők elő. V. FEJEZET. Az érdemleges tárgyalás. 19. §. Az érdemleges tárgyalásnak főbb feladatait képezik: 1. Erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítésénél: a) az úrbéri illetményre jogosított telkek számának, illetőleg legelő-elkülönítésnél a volt földesúri és volt úrbéri birtok mennyiségének megállapítása; h) a telki illetménynek, illetőleg legelő-elkülönítésnél a birtokaránylagos illetményeknek megállapítása; c) az elkülönítés tárgyát képező területből egyfelől a volt úrbéresek, egyházak és iskolák számára kiszakítandó, másfelől a volt földesurak számára megmaradó területek mennyiségének és elhelyezésének megállapítása; d) a közösségben maradó volt úrbéresek, esetleg egyházak és iskolák között, a részesedés arányának megállapítása ; e) az erdő közötti földrészletek kicserélésének és új elhelyezésének megállapítása ; (8. §). 2. Arányosításoknál: a) az egyes községek összilletményének megállapítása; b) a volt földesurak és volt úrbéresek illetményeinek, valamint az egyházak és iskolák, s az egyes községek tagjai egyéni illetményeinek megállapítása; c) a közös birtokból történt foglalások betudásának vagy megváltásának, esetleg a beruházások megtérítésének megállapítása; d) a 25. §. szerint természetben elkülönítendő illetményeknek és azok elhelyezésének megállapítása;