Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-730. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról

184 730. szám. e) a közösségben maradó felek között a részesedés arányának megállapítása. 3. Tagosításoknál: a) a tagosítás alatti területen fekvő, de kicserélés tárgyát nem képező birtokrészletek megállapítása; b) a közlekedési és dülö'utaknak, valamint csapásoknak megállapítása; c) a közös használatra szükséges források, itatok, temetők, faiskolák stb. megállapítása ; d) az új birtok-tagok elhelyezésének megállapítása; é) a külön kiegyenlítést és kárpótlást igénylő tárgyak kiegyenlítésének és kárpótlásának megállapítása. 20. §. A hitelesítés befejezése után az eljáró bíró azonnal megkezdi az érdemleges tárgyalást. E czélból köteles a felek között a békés kiegyezés és közmegállapodás létrehozatalát megkisérleni. Ha a felek között az eljárás minden feladata és kérdése iránt megegyezés jön létre, a tárgyaló bíró az egyezséget a királyi törvényszékhez beterjeszti, mely azt csak alaki tekintetben és a teljesség szempontjából bírálja meg és az egyezség elfogadásáról a feleket értesiti. Ezen határozat ellen alaki sérelmek vagy az egyezség teljességének hiánya miatt fellebbezésnek van helye, mely felett végérvénynyel az illető királyi tábla határoz. 21. §. Ha az egyezség minden kérdésre nézve nem is létesül, köteles az eljáró biró az egyes pontokra nézve létrejött közmegállapodásokat jegyzőkönyvbe venni. Ezután a fenmaradó vitás pontokra nézve a feleket kihallgatja, kivánataikat röviden jegyzőkönyvbe veszi és a működő mérnököt azonnal utasítja, hogy az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás tervezetét, az előmunkálatok alapján, a törvények rendeleteinek és a közegyetértéssel megállapított pontoknak megfelelően, a felek kivánatainak lehető méltánylásával, zárhatáridő alatt készítse el. A tervezet elkészítésénél, valamint az érdemleges ítélet hozatalánál az e részben fennálló törvények rendeletein kivül még a következő 22—25. §§-ban foglalt szabályok is megíar tandók. 22. §. A tagosítás alatti terület új kiosztásánál az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtoka egyéb magáubirtokosok vagyonával egyenlő elbánás alá esnek és azok helyett a tagosítás előtti birtoknak megfelelő új birtok hasítandó ki. 23. §. Tagosítás utján kicserélés tárgyát nem képezik: a) a község kerületében létező belső telkek és azokkal egybefüggő bekerített külbirtokok; b) tanyával ellátott puszták; c) szőlők, faültetvények, gyümölcsös és komlókertek; d) fövény, kavics, anyag- és kőbányák; bányatelepek; ásványvíz-források; ipar- és gyártelepek; malmok, rév- és vám-helyek, az ezek fentartására szükséges területekkel. Erdők rendszerint nem képezik tagosítás utján kicserélésnek tárgyát, s azok az erdőbirtokos beleegyezésének hiányában, csak azon esetben vétethetnek kicserélés alá, ha csekély értékű erdőknek érintetlen hagyása a czélszerű tagosítást meghiúsítaná. — Ilyen esetben is az erdők rendszerint csak hasonló minőségű' erdőtalajjal cserélhetők fel, a létező fa-állab érték-