Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-730. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról

730. szám. 179 c) az erdők-, legelők- és nádasok úrbéri elkülönítésének megengedhetősége iránti keresetekben; d) az úrbéri czímen jogtalanul gyakorolt faizási, makkoltatási, legelési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben; végre e) az arányositás megengedhetősége iránti keresetekben, a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszéknél, vagy a helyszínén tartandó meg, azt á törvényszék tagjai közül kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezség létrehozatalát megkisérleni és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles. Az egyezség nem sikerülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kér elhalasztást és új határidőt megadja, s a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderité se végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi. Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló biró, — a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek tartja, és a mennyiben lehetséges, — azonnal kihallgatja; ha szemle vagy becslés szüksége forog fenn, azt teljesíti, a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe igtatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti. Az ilyen módon bevégzett tárgyalást szükség esetében a hivatalos adatoknak, különösen az 1819—20. évi úrbéri összeírásnak, az 1848. év előtti adózási tabelláknak, s az országos úrbéri kárpótlásról szóló adatoknak hivatalból beszerzése, esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a biróság a felek részéről fölhozott bizonyítékokon kivül másokat is szerezhet be. 4. §. Az első birói ítélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czímet egy más, a jelen törvény keretébe tartozó, s a kereset beadásakor még el nem enyészett czímmel felcserélni, s ennek megfelelően a keresetben vagy a tárgyalás rendén kifejezett kérelmeiket módosítani. Másfelől, a biróság is jogosítva van arra, hogy a per tárgyára nézve a felek között létező jogviszonyt, azok előadásaitól és kéréseitől függetlenül, a beszerzett bizonyítékok szerint ítélje meg; azonban a jelen törvény szerint elintézendő perekben olyan czímek alapján, melyek itt elő nem soroltattak, vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők elmulasztása miatt már el voltak enyészve, a támasztott igényeknek helyet adni nem szabad. Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítése, valamint az arányosítás végett indított perekben, a megengedhetőség iránti ítéletnek magában kell foglalnia a rendezés vagy arányositás tárgyát képező ingatlannak megállapítását és telekkönyvi megjelölését is. A törvényszék Ítélete ellen a felek az illető királyi táblához, és onnan a magyar királyi Curiához, mint legfőbb itélőszékhez birtokon belől felebbezhetnek. 5. §. Ugyanezen szabályok szerint folytatandók, esetleg kiegészitendők és megítélendők a 3. §-ban elősorolt mindazon perek, melyekben a jelen törvény életbe léptekor még jogérvényes ítélet nem keletkezett. III. FEJEZET. A tagosítás megengedhetősége. 6. §. A tagosítás minden község határára nézve külön eszközlendő, s rendszerint a község határának egész területére kiterjed. 23*