Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-730. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról
180 730. szám. Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégítést. A tagosítást a birtokosok bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagosítás kívánók birtoka, a tagositaudó község területének egy negyedrészét képezi. Ezen egynegyedrész terUleti kiszámítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok, valamint a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka az általános tagosítást kívánók birtokához számítandók. Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagosítást kívánók birtokához számitandók, — ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik. 7. §. Városokban, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekben természetes határokkal biró vagy művelés-mód által elkülönített egyes határrészeknek (dűlők) gazdasági javítások czéljából kívánt külön tagosítása, az illető terület egy negyedét biroknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagosítása nélkül is megengedhető. Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagosítás megengedése iránti végzésben elrendelheti a biróság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. Ilyen esetekben a biróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszonyok alapján határoz. 8. §. Erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása alkalmával, az erdők között létező egyes földrészletek, akkor is kicserélés alá vétethetnek, ha a határ tagosítása folyamatban nem volna. A kicserélés ilyen esetben is a tagosítás elvei szerint eszközlendő. Olyan erdő közötti részletek, melyek az 1880-ik évi január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kívül csak a tulajdonos beleegyezése mellett képezhetik kicserélés tárgyát. 9. §. A tagositási kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosítás elrendelésének feltételei, s illetőleg a részleges tagosítás (7. §.) helyes indokai megvannak-e? A tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek. A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján, a kir. törvényszék a tagosítás megengedhetősége felett határozatot hoz, mely az illető kir. táblához felebbezheto. A harmad bírósághoz felebbvítelnek csak akkor van helye, ha a kir. tábla az első biróság határozatát megváltoztatta. Ha a tagosítás azon okból nem engedtetik meg, mivel az azt kívánók birtoka a törvényes mértéket nem éri el, a tagosítás újból kérelmezhető, mihelyt e hiány pótoltatott.
