Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában

723. szám. 145 Schmidt: Azt hiszem, kifejezhetem azon reményemet, hogy ezen a bajon az új törvény segíteni fog. Természetesen a korábbi törvény alkalmával is tápláltak ilyen reményt, mely azonban, fájdalom, nem teljesült* A törvény mindenesetre oly intézkedéseket tartalmaz, melyeket nem igen lehet kijátszani, de a mennyiség és .a minőség előnye ez által érintetlen marad. Megemlíteni kívánom még, hogy a lésajtóra berendezet tgyárak tulajdonosait különösen kellemetlenül érinti az, hogy bizonytalanságban vannak. Kimondatott ugyanis, hogy a lésajtógyárak termelőképességét rendeleti utón fogják megállapítani. Mint hírlik, a czukorgyárosokat is ki fogják hallgatni, de ezek közt a lésajtóra berendezett gyárak tulajdonosai — nem annyira Magyarországon, mint Csehországban és Morvaországban — oly kisebbségben vannak, hogy irányadó szavazatot alig adhatnak. Sajnálandó, hogy a javaslatban semmiféle támpont nem foglaltatik arra nézve, hogy mily alapon fogják megadóztatni a lésajtó-gyárakat. Egy rendelet ezeket teljesen megsemmisítheti. Igaz, hogy szakférfiak fognak kihallgattatni, de az nincs megmondva, hogy lésajtó-gyárosokat is, és mi módon. Azt halljuk ugyan — s reméljük is — hogy semmi méltánytalanságot sem fognak követelni, de a törvényjavaslat e tekintetben semmi biztosítékot sem nyújt számunkra. Lukács Béla: Sok függ a kormánytól; a 4. §. igy szól (olvassa): 4. §. A telepekbe egyesitett áztató-edények naponkinti termelőképességének mérvéül szolgálnak: 1. azon répamennyiség, mely ezen edények egy-egy hectoliternyi űrtartalmának megtöltésére átlag fordittatik; 2. ezen edények naponkinti töltéseinek száma. Az 1. alatt emiitett répamennyiség, valamint a víznyomású lésajtok naponkinti termelőképességének mérvei is, a czukorgyárosok köréből választandó szakértők meghallgatása után az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértöleg, rendeleti utón oly módon szabályoztatnak, hogy a jelen törvény 3. §-ában meghatározott tiszta adójövedelem eléressék. Schmidt: Reméljük is, de arra nézve nincs biztosíték nyújtva, hogy nem lépnek-e oly követelésekkel elő, hogy rosszabbul fogunk állani, mint most. Helfy: Mennyit termel ön átlag? Schmidt: Ez nagyon változó, mivel a répától függ. Van olyan esztendő, mikor 12,000 vámmázsa, azaz mintegy 6—7 ezer métermázsa répát dolgozunk fel; de vannak olyan esztendők is, mikor csak 4000 vámmázsát dolgozunk fel. Helfy: Mily százalékarány van a lésajtó és a diffusionalis gyárak között? Wahrmann Mór: Hogyan értékesiti ön a melasset? Schmidt: Nagyobb részt saját barmaim használják fel, mert a rósz utak miatt nagy marha-állományt kell tartani. Láng: Marha eleségül semmit sem ad el? Schmidt: Készletünket saját igavonó állatjaink táplálása végett tartjuk meg. 11. kérdés: Hiszi-e, hogy ha, a mint a törvényjavaslat tervezi, a contingentált összeg emeltetik és az ötven napi töltésen felüli töltések külön megadóztatnak, megszűnik az az anomália, hogy a fokozott czukorkivitel következtében a restitutiő által az egész adóösszeg igénybe vétetik és a contingentált összeg pótfizetés által fedezendő? Nem lehet-e attól tartani, hogy, mint a tapasztalás bizonyítja, a czukoradó minden emelése csak a túlproductió fokozásával és a restitutiő összegének növelésével járván, a jelen javaslat is a gyárakat a túlproductió fokozására szoritandja és a restitutióval járó anomália még inkább fokozódik f Láng: Hiszi-e, hogy a 10 millió következtében semmi utólagos fizetést sem kell teljesíteni? KBPVH. IR0MANT. 1878—81. XVI. KÖTET. 19