Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában
146 723. szám. Schmidt: Ezen eredmény elérése végett vétetett fel a 10 millió, de épen nem látszik bizonyosnak, hogy ezen eredmény valóban el fog-e éretni; azt hiszem, hogy pótfizetés lesz szükséges. Láng: De mégis csekélyebb mérvben? Sclimidt: Mindenesetre csekélyebb mérvben. Láng: Előnyös-e, ha az utánfizetések csekélyebbek? Schmidt: Az utánfizetések különösen ránk, részvénygyárakra nézve mindenesetre nagyon kellemetlenek, mert az évi jelentést, melyet a közgyűlés elé kell terjeszteni, s melyben fel kell tüntetve lenni a fogyasztási adó mennyiségének is, ezen utánfizetések desavouálni fogják. 12. kérdés: Ha az adóátalányozás mérvei az 1878-ik évi czukoradó-i'órvény alapján az addig számbavett tényezők alkalmazása mellett a jövő termelési idényre megállapittatnának, mily hatással lenne ez a magyar czukoriparra? Schmidt: Tagadhatatlan, hogy a törvényjavaslatban kitűzött czél, azaz lehetőleg egyenletes, hasonló megadóztatás keresztülvitele, minden egyes gyárosnak, különösen azonban minden egyes magyar gyárosnak érdekében fekszik, mert ezek nincsenek oly kedvező helyzetben, mint a csehek vagy a morvák, mert ezeknek nagyobb ipari eszközök s tökéletesebb gépipar áll rendelkezésükre. Magyarországra nézve a mostani eljárás mindenesetre hátrányos. Más kérdés, hogy a magasabb adó nem fog-e nagyobb terheket róni az egyes gyártulajdonosok vállaira, mint a ^mekkora előny a tervezett reformban kilátásba van helyezve. E kérdésre nehéz felelni, mert azok a gyárak, melyek megbocsáthatatlan módon a munka túlhajtása által jutottak előbbre, a többi szaktársnak az ügybe való betekintését lehetőleg meghiúsították, s igy elegendő számolási alap nélkül a valóban fennálló egyenetlenségekre nézve csak gyanitásokkal lehet elöállani. Nézetem szerint a magyar czukorgyárosokra, nevezetesen a debreczeniekre a jövő évben ismét nagyobb adóteher fog nehezedni, mint ezen évben, mert 3 milliónyi többlet kiteremtése, még akkor sem maradhat befolyás nélkül, ha az adókat igazságosabban osztanák meg. Láng: De ön is remél az adók egyenletesebb megosztásából legalább relativ könnyebbitést? Schmidt: Mindenesetre. Hanem szabad legyen kételkednem a felett, hogy ezen könnyebbités arányban fog-e állani áz emiitett termelés-többlettel. 13. kérdés: Ha viszont a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban foglali intézkedések életbelépnének, mennyire változnék a magyar czukorgyárosok helyzete az osztrák gyárosokéval szemben. Schmidt: E tekintetben épen nem táplálok reményeket. Azon meggyőződéssel indultam el hazulról, hogy a tervezett reform a magyar czukoriparra nézve nagyon veszélyes. Láng: Sok osztrák diffusionalis gyár tulajdonosának vannak Magyarországon is czukorgyárai ? Schmidt: Soknak, kik Ausztriából vándoroltak be, s itt részt vettek magyar vállalkozásokban. Stummernek is vannak Csehországban és Morvában ilyen gyárai. Schmidt: Még egy megjegyzésem volna. Előbb-utóbb az egyedül helyes megadóztatási módra, a termény-adóra fognak térni. Oly országban, hol annyiféle qualitások előfordulnak ez az egyedül megfelelő adóztatási forma. Harkányi: Mit gondol ön a törvényjavaslat indokolásában előforduló azon meg-