Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában
723. szám. 14t élveztek. Miból magyarázza azt a körülményt, hogy a cseh gyárosok eddig legjobban kérték s még ma is agitálnak e törvény érdekében, a mely pedig elvonja tőlük az előnyöket. Stummer: Mindenekelőtt nem áll egészen ugy a dolog a csehek agitatiójával. Agitatió volt ugyan Prágában, de az nem arról az oldalról indult meg, hanem Rothermann, Gonzales és én, mi hárman voltunk Prágában s mi adtuk meg az inditó lökést, mi hívtuk meg a cseheket, hogy e fölött tanácskozzanak, mi győztük meg őket arról, hogy a jelen állapot tarthatatlan s hogy félni lehet, mikép e tarthatatlan állapot, mint ilyen, felismerve a kormány által, gyors ugrással az adóeljárásban rendszerváltozást, azaz váratlan átmenetet a terményadóra vonna maga után s ez által iparunk is súlyos károsodást szenvedne, ugy hogy az ipartelepek nagy része bizonyára igen megszorítaná vagy megszüntetné üzletét. Ez, valamint az imént emiitett azon ok, hogy a gyárak nagy része a nagybirtokosok kezében van, kik az üzletvezetésben már elejétől fogva conservativ gondolkodásmódot tanúsítanak, nem minden évben hajlandók újításokat tenni stb., mindez arra birta az urakat, hogy e változtatásra hajlandóknak mutatkozzanak. Ehhez járul, hogy az adómegtakarítások nagy része a répa csekélyebb kihasználásából ered; hogy továbbá számos vidéken a folytonos új beruházások költségei is sokat nyomnak, ugy hogy a cseh gyárosok végre is, bár nem minden ellenkezés nélkül is, hozzájárultak. A mozgalom azonban, mint említem, tőlünk indult ki. Schmidt, a debreczeni lésajtóra berendezett czukorgyár igazgatójának feleletei: 1. kérdé s : Mely bajokat tapasztalt a% 1878-ki törvény életbeléptetem óta,, melyek orvoslást igényelnek f Az 1878-iki évben a megadóztatási modus okozta legnagyobb baj az egyes gyárak termelőképességének aránytalanságában rejlik; nevezetesen a diffusio-gyárak nagyobb termelőképessége a lésajtóra berendezett gyárakra s azon gyárakra volt hátrányos, melyek túlságos munkába nem bocsátkozhattak, mert másrészt a rósz feldolgozás folytán sok nyersanyag megy veszendőbe. 2. kérdés: Csak az ön gyárát sujtották-e ezek a bajok? vagy másokét is? a nagyobb vagy kisebb gyárakat, a lésajtó vagy diffusionalis gyárakat-e inkább ? Részemről Debreczenben —- egyesegyedül vízhiány miatt — a sajtolóeljárást kellet: megtartanom, bár a diffusionalis eljárást egyik leginkább érdekelt részvényesünk, Róbert Gyuh elnök találta föl. Azonban különösen az utolsó két év alatt annyival inkább kedvezőtlenebb adóviszonyokra utalhatunk, a mennyiben nem voltunk abban a helyzetben, hogy sajtóinkkal t munkát annyira forcirozhassuk, mint ez a diffusionalis eljárásnál lehetséges. A sajtónál a termelőképesség nagyon korlátolt, mivel ezen eljárás mellett a rósz feldolgozás okozta hátrány annál inkább szembetűnik. Ennek daczára többet voltuk kénytelenek termelni, mert fokozott igényekkel lépett elénk a közönség, 8 így az utolsó években feltünöleg hanyatlottunk és érzékeny visszaesés volt észlelhető a feldolgozásban. Hegedűs Sándor: A sajtoló eljárásnál a legutóbbi répalé-termelvény hasonló minőségű-e az első termelvénynyel ? Schmidt: Ennek semmi vonatkozása sincs a debreczeni viszonyokra. Mi az első és második termeivényt összekeverve, mint egy minőségű termeivényt dolgozzuk fel és adjuk el.
